Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN zett. A cégvezetőknek, Adler Józsefnek és az udvari tanácsosi címmel kitüntetett Wellisch Arnoldnak nem okozott problémát, hogy cégük az FTC pályájának a kivitelezése és a pályaavatási bankett vendéglátói tiszte után a konkurens sportklub ügyét is támogatta.61 61 Nem minden FTC-részvényesnek nyílt módja ezen a „lunch”-ön mulatni: Wellisch az asztalnál „keresetlen szavakban emlékezett meg mindazokról, akik a pálya létesítése körül érdemeket szereztek, majd Springer Ferenc elnök végigkalauzolta a vendégeket, akiknek soraiban ott láttuk: a kerület képviselőjét: Jakabfly Ferencet, Toperczer Kálmán elöljárót, botfai Hűvös Ivánt, Köncs Boldizsár dr.-t, továbbá Helvey, Herz, Machlupp, Zwack részvénytársasági igazgatósági tagokat és másokat. [...JA társaság kedélyes hangulatban sokáig együtt volt, és csaknem a délutáni matchek kezdetéig ott maradt Bárczy polgármester is.” - Az Újság, 1911. február 14. 19. 62 Brüll Alfrédről összefoglalóan lásd Baráth K.: „Gegenpressing ” i. m. 125-127. A két legjelentősebb részvényes voltaképpen egy: Brüll Alfréd, a korszak par excellence sportmecénása és az MTK elnöke. A holokauszt áldozatául esett Brüll jótékony hajlamait már ifjúságában a gyámjának kellett visszafognia, az egyetemen (amit végül nem végzett el) szegénysorsú diáktársai tandíjának kifizetésével hívta föl magára a köz figyelmét. Brüllt a hatalmas atyai vagyon kezelése kevésbé, az MTK felvirágoztatása és a hazai sportélet csúcsára juttatása annál inkább érdekelte. (Az ő esete alighanem a szellemi—lelki haszonra törő sportvállalkozóé.) Ezért sem lehetetlen, hogy „magánzó’’-ként vett 100 darab (20 000 korona értékű) részvénye mellett az MTK által jegyzett 121 800 korona értékű 609 darab részvényt is ő fizette ki, habár bizonyítékra a részvénytársaság iratai között nem leltem.62 Ami bizonyos, hogy a saját és az egyesület részvényjegyzésénél is az ő aláírása olvasható. Az üzleti szféra és a stadionépítő-ipar képviselőinek vállára nehezedett tehát a Magyar Testgyakorlók Köre Hungária úti, az FTC Üllői úti stadionjánál első körben színvonalasabbra és drágábbra sikerült pályája. Sajátos egyébként, hogy mennyi „fiút”, azaz vagyont és nevet szerzett apák, fivérek mellett felnőtt férfit találunk az MTK-s nagyrészvényesi körben: Brüll, Schreyer, Rosenberg, de még tán Wellisch Arnold és Heteés Antal is közéjük sorolható. Ezen fölül az FTC stadionépítésének politikai kampányokban edződött nagyrészvényesi gárdájával összevetve az MTK részvényes vezérei valamivel szorosabban kötődtek a sportélethez és az anyaklubjukhoz. A nagyrészvényesek magáncégekbeli érdekeltségei összefügghettek a magántisztviselői réteg látványos bevonódásával is a stadionfinanszírozó akcióba - a céges kapcsolathálók aktiválása az ő köreiket könnyedén elérhette. Persze az is lehetséges, hogy már korábban is az MTK (és akár Vázsonyi Vilmos ideái) mögött sorakozott föl a Lipótvárostól a Józsefvárosig húzódó utcák ipari, pénzügyi, kereskedelmi magánvállalkozásainak fehérgalléros népe. negyvenéves, rokonszenves ember, aki kora fiatalságától a legelőkelőbb bécsi és budapesti körökben szívesen látott vendég volt. [...] Rosenberg könnyelmű életmódja volt az oka, hogy másfél év előtt elhagyta a felesége és hazaköltözött az édesanyjához.” A válás után az idősebb Rosenberg megfosztotta fiát cégtársi címétől, és Németországba küldte. - Budapesti Hírlap, 1913. szeptember 26. 10. 1137
