Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
STADIONOK KÖZADAKOZÁSBÓL leti helyiségeinek szétszórtságára hivatkozva. A főváros, talán az FTC stadionsikeréből okulva, ezúttal már benyújtotta igényét egy elsőosztályú ingyenpáholyra, s ezen fölül - a 20 évre szóló szerződés lejárta után - minden létesítményre, amely a telepen megépül. Vagyis Budapest sem az FTC, sem az MTK esetében nem engedett territoriális jogaiból, ily módon a főváros közössége a két stadionvállalkozás csendestársának is tekinthető. Az MTK addig használt városi terei nem kapcsolódtak olyan szorosan egyetlen kerülethez, mint a Ferencvároséi. (Ezt a különbséget részben e sportklubok elnevezése is jelzi.) „Az egyesület tornahelyiségei a főváros Wesselényi utcai polgári iskolájában, vívó és birkózó helyiségei pedig a Ferenciek tere 3. szám alatt erre a célra átalakított souterrain helyiségben vannak. A tagok úszótrainingjüket részint a Rudas-, részint a Császár-fürdőben, football, füleslabda és athletikai trainingjüket pedig a Thököly úti ún. Millenáris versenypályán tartják”, érveltek a pályatelek kérvényében.50 A szórtság ellenére is érzékelhető, hogy a klub nem a külkerületek felé gravitált. Ezt a részvénytársaság alakuló közgyűléséig a részvényük névértékének előírt 40%-át befizető 137 fő megadott címei is tükrözik: nem tartoznak egyértelműen egy kerülethez, mint a Ferencváros támogatói, de erzsébetvárosi címből kiemelkedően sok van, nyomában Teréz-, Lipót- és Józsefvárossal. (4. ábra) 50 Fővárosi Közlöny, 1911. november 31. 848. 4. ábra A Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Részvény társaság részvényjegyzőinek kerületi illetősége %-ban 1912-ben Kerület: fő I: 1 IV: 5 V: 28 VI: 28 VII: 40 VIII: 21 IX: 3 X: 3 Csepel: 3 vidék: 5 Összesen: 137 Forrás: BFL VII.2.e 3313 (1915), Magyar Testgyakorlók Köre Sportpálya Rt. (1912-1933). 1132
