Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912
BARÁTH KATALIN Habár akad, aki az FTC és az MTK kezdeti különbségeit és versengését az eltérő etnikai—felekezeti—rétegbeli háttérrel magyarázza (német eredetű kispolgárság szemben a belvárosi liberális zsidó polgársággal),51 e csoportok asszimilációs törekvéseit hangsúlyozva, jelen dolgozatban inkább a térbeli és foglalkozásszerkezeti differenciát kutatom mint a társadalmi sportvállalkozás lehetséges indokait. Míg — mint láttuk - az FTC-nél a közös identitás legszélesebb alapját a konkrét lokalitáshoz való kötődés képezte, az MTK-nál valamivel bonyolultabb volt a térbeli képlet. 51 Hadas M. — Karády V: Futball és társadalmi identitás i. m. Az általam vizsgált egykorú forrásokban nincs a felekezeti diskurzusra explicit példa. 52 A sporthoz és/vagy sportegyesülethez kapcsolódás is árulkodó szempont lehet. Mivel ezen a téren még akad tisztázandó kérdés az egyes részvényesek sportkapcsolatait illetően, további bizonyításra szoruló állításként jegyezzük le az arányszámokat: a stadionépítő sportegyesülethez a részvényesek 24 (FTC) és 33 (MTK) %-a tartozott mint vezetőségi tag és/vagy sportoló, bármiféle sportegyesületi kapcsolata pedig a részvényjegyzők 30 (FTC) és 41 (MTK) %-ának volt. Érdekes lehet még az MTK magán tisztviselőinek jelentős sportklub-kapcsolata és lojalitása: 40,5%-uk MTK-s, 12%-uk más egyesületi viszonnyal bírt. A foglalkozásszerkezeti arányok ismét jelentős különbségekre derítenek fényt. (5. ábra) Az FTC részvény társaságában a (politikailag feltehetően motivált, kerületileg azonban nem olyan szoros kötődésű - lásd 3. ábra) iparosoké (35%) és a közhivatalt viselőké (24%) a jellegadó csoport, az MTK esetén ez a magántisztviselőké (32%), illetve ugyancsak az iparosoké (23%). Világos tehát, hogy a századelős stadiongründolásra a főváros anyagi áldozathozatalra alkalmas, V-IX. kerületi iparosait és tisztviselőit (álljanak bár ezek a köz- vagy a magánérdekek szolgálatában) lehetett föllelkesíteni és cselekvésre bírni.52 A fizikai és a szellemi munka világának tehetősebbjei és/vagy áldozatkészebbjei fogtak tehát össze a máig működő elkerített városi sportterekért. Az MTK stadionépítő társadalmáról szólva meg kell jegyezni, hogy az FTC- énél nagyobb tőkét, 200 ezer korona összegyűjtését irányozták elő, kétszer olyan drága, azaz 200 koronás részvényárral. (Lehetett azonban egynél kisebb, azaz hányadrészvényt is vásárolni.) A részvények eltérő ára miatt célszerű nem a részvények számát, hanem a részvényekért kifizetett összegeket egybevetni, amikor a két pálya-részvénytársaság kis- és nagyrészvényeseinek arányát állapítjuk meg. Ilyen módon végezve az összehasonlítást azt találjuk, hogy az MTK részvénytársaságának összesen 87%-át tették ki a legföljebb 900 koronát kifizetők, azaz a kisrészvényesek. (Az FTC esetében ugyancsak a legföljebb 900 koronát kifizetőket tekintettük kisrészvényesnek.) A két „drágább” kategóriába hasonló létszámban iratkoztak föl a részvényjegyzők: 5-10 részvényt (1000-2000 korona értékben) 7%-uk, 10-nél több részvényt 6%-uk jegyzett. Az utóbbit, tehát a 2000 koronánál többet fizetőket soroltuk a nagyrészvényesek közé, akiknek az aránya az FTC- nél 3%, vagyis az MTK-s nagyrészvényesek arányának fele. Összegzésképpen 1133
