Századok – 2023

2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Baráth Katalin: Stadionok közadakozásból. A korai sportpályák támogatói az FTC és az MTK történetében, 1909–1912

BARÁTH KATALIN Habár akad, aki az FTC és az MTK kezdeti különbségeit és versengését az eltérő et­nikai—felekezeti—rétegbeli háttérrel magyarázza (német eredetű kispolgárság szem­ben a belvárosi liberális zsidó polgársággal),51 e csoportok asszimilációs törekvéseit hangsúlyozva, jelen dolgozatban inkább a térbeli és foglalkozásszerkezeti differen­ciát kutatom mint a társadalmi sportvállalkozás lehetséges indokait. Míg — mint láttuk - az FTC-nél a közös identitás legszélesebb alapját a konkrét lokalitáshoz való kötődés képezte, az MTK-nál valamivel bonyolultabb volt a térbeli képlet. 51 Hadas M. — Karády V: Futball és társadalmi identitás i. m. Az általam vizsgált egykorú forrásokban nincs a felekezeti diskurzusra explicit példa. 52 A sporthoz és/vagy sportegyesülethez kapcsolódás is árulkodó szempont lehet. Mivel ezen a té­ren még akad tisztázandó kérdés az egyes részvényesek sportkapcsolatait illetően, további bizonyításra szoruló állításként jegyezzük le az arányszámokat: a stadionépítő sportegyesülethez a részvényesek 24 (FTC) és 33 (MTK) %-a tartozott mint vezetőségi tag és/vagy sportoló, bármiféle sportegyesületi kapcsolata pedig a részvényjegyzők 30 (FTC) és 41 (MTK) %-ának volt. Érdekes lehet még az MTK magán tisztviselőinek jelentős sportklub-kapcsolata és lojalitása: 40,5%-uk MTK-s, 12%-uk más egye­sületi viszonnyal bírt. A foglalkozásszerkezeti arányok ismét jelentős különbségekre derítenek fényt. (5. ábra) Az FTC részvény társaságában a (politikailag feltehetően motivált, ke­­rületileg azonban nem olyan szoros kötődésű - lásd 3. ábra) iparosoké (35%) és a közhivatalt viselőké (24%) a jellegadó csoport, az MTK esetén ez a magán­tisztviselőké (32%), illetve ugyancsak az iparosoké (23%). Világos tehát, hogy a századelős stadiongründolásra a főváros anyagi áldozathozatalra alkalmas, V-IX. kerületi iparosait és tisztviselőit (álljanak bár ezek a köz- vagy a magánérdekek szolgálatában) lehetett föllelkesíteni és cselekvésre bírni.52 A fizikai és a szelle­mi munka világának tehetősebbjei és/vagy áldozatkészebbjei fogtak tehát össze a máig működő elkerített városi sportterekért. Az MTK stadionépítő társadalmáról szólva meg kell jegyezni, hogy az FTC- énél nagyobb tőkét, 200 ezer korona összegyűjtését irányozták elő, kétszer olyan drága, azaz 200 koronás részvényárral. (Lehetett azonban egynél kisebb, azaz hányadrészvényt is vásárolni.) A részvények eltérő ára miatt célszerű nem a rész­vények számát, hanem a részvényekért kifizetett összegeket egybevetni, amikor a két pálya-részvénytársaság kis- és nagyrészvényeseinek arányát állapítjuk meg. Ilyen módon végezve az összehasonlítást azt találjuk, hogy az MTK részvénytár­saságának összesen 87%-át tették ki a legföljebb 900 koronát kifizetők, azaz a kis­részvényesek. (Az FTC esetében ugyancsak a legföljebb 900 koronát kifizetőket tekintettük kisrészvényesnek.) A két „drágább” kategóriába hasonló létszámban iratkoztak föl a részvényjegyzők: 5-10 részvényt (1000-2000 korona értékben) 7%-uk, 10-nél több részvényt 6%-uk jegyzett. Az utóbbit, tehát a 2000 koroná­nál többet fizetőket soroltuk a nagyrészvényesek közé, akiknek az aránya az FTC- nél 3%, vagyis az MTK-s nagyrészvényesek arányának fele. Összegzésképpen 1133

Next

/
Thumbnails
Contents