Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
A VÁROSSZERKEZET ÉS VÁROSKÉP ÁTALAKULÁSA PÉCSETT A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 5. táblázat Az emeletes lakóházak aránya Pécsett %-ban (1920, 1930)136 fél- és egyemeletes kétemeletes háromemeletes 1920 8,7 0,8 0,1 1930 8,8 1,4 0,4 A Mecsek alján az emeletes lakóházak megoszlása a két világháború között hasonló volt a dualizmus korához. Pécs az egyemeletes házak esetében tíz év alatt a negyedikről a harmadik, a kétemletesek kategóriájában a harmadikról a második helyre lépett előre. A legnagyobb változás a háromemeletes házaknál következett be, ahol 1930-ra az első lett a városok sorában (Győrrel együtt). Négyemeletes lakóház még 1930-ban sem volt egyetlen vidéki városban sem. A nagyon magas épületeket a nem kívánatos árnyékhatás miatt sem preferálták a szűk utcájú Pécsett: a középkori eredetű utcaszélesség tehát közvetve kihatott a legújabb kori vertikális tagozódásra is.137 Az 1888-as építési szabályrendelet 1928. évi függeléke ugyanakkor kibővítette az 1. építési övezet határait, ami annak a városrésznek a megnövekedését eredményezte, ahol csak emeletes lakóház volt építhető.138 136 Uo. 137 Erdősi E: A pécsi városszerkezet i. m. 82. 138 MNL BaML IV. 1418. 15-5. D. Építési körzetek, 4. 139 Pécs szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1934. februári ülésének jegyzőkönyve MNL BaML IV. 1407. h. F-34-5 1624/1944. 140 MendölZs.: Pécs építészete i. m. 29. Végeredmény: a városkép átalakulása Annak ellenére, hogy Pécs a magyarországi városok közül az elsők között látott hozzá a két világháború közti időszakban a város szabályozásához, a végeredmény felemásra sikerült. Mire ugyanis a tervezetet elfogadták, kitört a második világháború, s ez korlátozta a városrendezés megvalósítását. A belvárost érintő elképzelésekből sem a városfal kibontása, sem a tervbe vett 10 új utca megnyitása, sem az utcák kiszélesítése nem realizálódott. Utóbbira nemcsak közlekedési szempontból, de az újonnan emelendő épületek helyiségeinek megvilágítása és kihasználása miatt is szükség lett volna.139 Több előrelépés történt a belváros tereinek megújítása kapcsán. A Széchenyi tér teraszos kiképzésének Dörre-Weichinger — Kőszeghy—Dulánszky által 1930-ban megrajzolt tervét a budai külváros temetőjének felszámolását követően és annak köveiből 1936-ban valósították meg. Az 1930-as években Kalenda Lóránt és Kőszeghy Gyula tervei alapján rendezték az Alsó- és Felső-Sétateret, 1933-ban pedig Gosztonyi Gyula tervei alapján az Alsó-Sétatéren megépült a vízlépcső.140 110
