Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Pilkhoffer Mónika: A városszerkezet és városkép átalakulása Pécsett a két világháború között
PILKHOFFER MÓNIKA A külvárosok kiépülése nagyrészt az általános szabályozási terv szerint történt. Legdinamikusabban a szigeti külváros fejlődött, amihez első lépésként a vizes, mocsaras területet kellett lecsapolni. Itt városi bérházakat és kertes villákat emeltek. Több középület is itt kapott helyet: a nagyobb számú iskolaépületen kívül például az Államépítészeti Hivatal vagy a Bányakapitányság. Utóbbit a modern törekvéseket a népi építészettel ötvöző Medgyaszay István tervezte 1922- ben.141 Az építkezések főként a városrész déli részén, a Szigeti országút és a vasút közötti területen valósultak meg. Az elcsatolt területek városairól elnevezett új utcák névadásában (Kassa, Marosvásárhely, Nagyvárad, Fiume) az irredentizmus is megnyilvánult. Elkezdődött a Szabadság (ma Köztársaság) tér kialakítása. A Szigeti országúttól északra főként az 1930-as évektől épültek villák a honvéd hadapródiskola környékén. Az építkezések nemcsak a városképet, de a városrész szociális összetételét is megváltoztatták: a szigeti külvárosban a középosztály tagjai, a nyugdíjasok és a vasutasok a városi átlagnál nagyobb arányban telepedtek meg. A városrész fejlődését a második világháború kitörését követően a repülőtér akasztotta meg, amelynek 5000 méteres körzetében csak katonai szakértő véleménye alapján lehetett építkezni. A reptérhez legközelebb eső 1. sávban csak földszintes épületeket lehetett emelni, illetve nem lehetett ipari üzemet létesíteni. 141 Medgyaszay István. Vál., összeáll. Potzner Ferenc. Bp. 2004. 205. 142 Erdősi E: A pécsi városszerkezet i. m. 86—112. A siklósi külváros észak-keleti részén egyetemi negyed formálódott, és itt is növekedett a szabadfoglalkozású, illetve a közszolgálatban foglalkoztatottak, valamint az egyetemi oktatók és hallgatók száma. Az egykori Vásártér, később Irányi Dániel tér déli részének beépülésével kialakult a mai 48-as tér, amelyet északról a Fémipari Szakiskola, nyugatról az egyetem Jogi kari épülete, délről a Szent Mór Kollégium és a Stefánia Szövetség épülete, keletről a rendőrkapitányság határolt. Ezen kívül új utcákat nyitottak a külváros vasúton túli részén, ahol a legnagyobb beruházást a Megyeri kertváros kiépítése jelentette. A budai külvárosban nem sok minden változott: ezt a városrészt roskatag, elavult földszintes házak jellemezték, lakosságának pedig majdnem a fele — mint ahogy korábban is - az iparban dolgozott. A városrész fejlődésére pozitívan hatottak a DGT meszesi és újhegyi építkezései, valamint a Horthy-kertváros létesítése.142 A város két világháború közti kiépülése során a Mecsek lábánál kelet-nyugati irányban hosszan elnyúló települést igyekeztek észak-déli irányban bővíteni. Ennek érdekében épült ki Ispitaalja, az egyetem főépülete körüli városrész, valamint Gyárváros. Pécs legdélebbi pontját a Megyeri kertváros, a legészakibbat a mecseki villanegyed képezte. Utóbbi is két részből állt: az egyik a 111
