Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században
A NEMZETI SZÍNHÁZ ÉS A JÓTÉKONYSÁG KÜLÖNBÖZŐ FORMÁI A 19. SZÁZADBAN pénztár a megalapítását követően is rendszeres, folyamatos támogatásban részesült a Nemzeti Színház részéről, az egyetlen olyan kedvezményezett volt, amellyel még a század legvégén is találkozunk. A szakma erősödő hivatásosodásának jele volt az is, hogy támogatták az énekes színészként működő Füredi Mihály külföldi szakmai útját. Külföldi tapasztalatszerzésre korábbról is tudunk példákat hozni, de Egressy Gábor 1837-es, 1838-as és 1843-as bécsi, illetve párizsi utazásait még teljes egészében ő maga finanszírozta. Füredi Mihály támogatása 1846-ban azt jelzi, hogy a színházvezetés felismerte a tapasztalatszerzés előnyeit, a továbbképzés fontosságát, különös tekintettel arra, hogy intézményes színész- és énekes képzés Magyarországon még sokáig nem létezett, csak 1865-ben indult. A színészek szakmai és társadalmi megbecsülésének felmutatásával hozható összefüggésbe, hogy támogatták a Megyeri Emléktársaságot, amely 1844 januárjában azzal a céllal alakult, hogy intézményes keretek között pénzt gyűjtsön a Nemzeti Színház 1842-ben elhunyt vezető színészének, Megyeri Károlynak a síremlékére („az emelendő sír nyűgjei több lehessen puszta sírkőnél”).53 Megyeri országosan ismert színész volt, pályáját 1817-ben kezdte. 1837-ig nevesebb vidéki társulatoknál játszott, majd a Nemzeti Színházhoz került, a prózai tagozat egyik alapító tagja volt. A színház először az elhunyt színész árváit segítette, 1842. december 31-én jótékonysági előadást rendezett a javukra.54 A síremlék felállítására való gyűjtés civil kezdeményezés volt, 1843 júliusában például a Honderű arról adott hírt, hogy kiadójánál, Emich Gusztávnál 55 pengőforint 20 krajcár gyűlt össze.55 A gyűjtés fellendítése érdekében hozták létre Fényes Elek elnökletével az emléktársaságot, amelynek a színház 1846 áprilisában 125 pengő forint 18 krajcárt adott. 53 Jelenkor 14. (1845) 86. sz. 511. Az emléktársaság létrejöttéről lásd Nemzeti Újság 39. (1844) 5. sz. 40. 54 OSZK SzT, Nemzeti Színház kötetes iratok. Pénztári napló. Színdarabok szerinti bevételi napló 620. 55 Honderű 1. (1843) 4. sz. 124. A színház a jótékonysági előadások során igyekezett sikert és feltételezhetően komoly bevételt ígérő műsort kínálni. Az operák iránt már az 1830-as évek végétől nagy volt az érdeklődés, a legnagyobb nézőszámot és a legnagyobb bevételt általában ezek az előadások hozták. Az 1845-1846-os évadban a hat jótékonysági alkalomból három estén operát játszottak, az egyiken pedig hangversenyt adtak. Különösen érdekes ifjabb Johann Straussnak és zenekarának a megjelenése Pesten. Noha a zeneszerző még pályája elején tartott, híre már túlnőtt Bécsen, az pedig, hogy turnéján jótékony célú előadást is vállalt, tovább fokozta népszerűségét. Ezen előadások esetében a zenés estek túlsúlya, nagy száma annak is betudható, hogy az elsősorban megszólítani kívánt arisztokrata közönségre ilyenkor lehetett leginkább számítani, a hangversenyekkel pedig 1082
