Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
A FAIPAR ÉS FAKERESKEDELEM TÉRFORMÁLÓ HATÁSA A DUALIZMUS KORI FIUMÉBEN vízi összekötésének tervét egy csatorna kiépítésével. Ezzel szerinte négy célt is el lehetett volna érni: 1. Németország Magyarországra káros vasútpolitikájának kiküszöbölését, 2. Magyarország Ausztriától függő viszonyának felszámolását,18 3. a magyar árucikkek olcsóbb és nagyobb volumenű Fiumébe terelését, nemzetközi megjelenését, 4. Fiume közgazdasági szerepének erősítését: versenyképessége megőrzését, javítását.19 Bár a vízi szállítás kedvezőbb árviszonyait és hosszú távú megtérülését a kormány és a közvélemény is elismerte, a csatornahálózat kiépítésének költségei miatt végül elvetették az ötletet. Türr csatornájával szemben reálisabbnak és költséghatékonyabbnak tűntek a baja-bátaszéki dunai híd megépítésének tervei, valamint azok az elképzelések, amelyek a vasúthálózat bővítését célozták Bosznia felé. Vagyis eszerint Fiume térproblémáinak áthidalására a vasút és egy „virtuális” ellátóterület kiépítése lehetett az adekvát válasz. A MÁV balkáni megjelenésének és terjeszkedésének felmerülése az egész Osztrák-Magyar Monarchia érdekeit érintette, ami miatt a vasút-kérdés helyi, regionális, országos és birodalmi szinten is élénk vitákhoz vezetett. Ugyanez igaz volt a forgalmi viszonyokat befolyásolni képes vám- és tarifapolitikára is.20 18 Türr ezzel Németország keleti ambícióira, valamint az általa alkalmazott tarifapolitika Magyarországra gyakorolt egyre kedvezőtlenebb hatásaira gondolt. Az olcsó víziutak kiépítését azért is indokoltnak vélte, mert ettől Ausztria közgazdasági és politikai befolyásának mérséklését, lehetőség szerinti megszüntetését, vagyis Magyarország politikai függetlenítésének előkészítését remélte. 19 Adalékok a vukovár-samaczi csatorna és a Szára és Kulpa haj ókázhat óvá tételére vonatkozó tervezetekhez. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1880. október 22. 661-662.; Két csatornáról. Magyar Tengerpart, 1904. szeptember 3. 1.; MNL OL P 1083 Magyarországi Symbolikus Nagypáholy. I. sorozat 38. t. LXVI - Sirius - 1916. Fiume szállítási forgalmának előmozdítása. 20 A baja-báttaszéki dunai hid és a fiume-boszniai vasút. Pécsi Napló, 1899. augusztus 10. 4.; OrdasiA.: Megy a vonat i. m. 21 Balogh Róbert: Város, fa és modernitás Debrecenben 1880-1920. Urbs 10-11. (2017) 33-70. A javaslatok számottevő hányadát azok a koncepciók tették ki, amelyek a rendelkezésre álló helyi tér jobb kihasználását és kiterjesztését szorgalmazták. Ahogy Balogh Róbert a természeti környezet és Debrecen viszonyát tárgyaló tanulmányában rámutat, a város és határai szoros kölcsönhatásban álltak egymással, és az utóbbiaknak is nagy szerepük volt Debrecen modernizálódásában. Felhívja a figyelmet a határhasználat, a gazdálkodáshoz igazított tájformálás, a településszerkezet változásának fontosságára, valamint Surányi Béla és Mazsu János munkáit idézve megállapítja, hogy „Debrecen gyors népességnövekedésének periódusában [az 1890-es években — O. ÁJ a növekedés jelentős része nem a hagyományos városi belterület intenzív, vertikális fejlődésében csapódott le, hanem a frontier adottságok és reflexek miatt extenzív területi terjeszkedésben”.21 Nem volt ez másként Fiume esetében sem, bár itt a terjeszkedés kissé körülményesebben valósult meg. 10
