Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES Fiume fizikailag csak a keskeny tengerpart mentén, nyugat felé terjeszkedhetett, vagy az Adria irányába.22 Utóbbira az árucikkek és a személyforgalom lebonyolítását szolgáló kikötők és mólók kiépítése, valamint a feltöltések kínáltak lehetőséget. Ezek az építkezések azonban a tenger mélyülésével párhuzamosan egyre nagyobb költségekkel jártak, és komolyabb technológiai kihívásokat, egyúttal kockázatokat jelentettek. A térnyerés ezen módja tehát csak súlyos költségek, előre látható korlátok és kompromisszumok árán valósulhatott meg. A kompromiszszumokra már csak azért is szükség volt, mert a munkálatok a szomszédos, horvát közigazgatás alá tartozó Trsat-Susak területére is kiterjedtek. 22 Fiume és környéke a 19. századi magyar útirajzokban. Vál., összeáll. Curkovic-Major Franciska - Kiss Gy. Csaba. Bp. 2020. 169-170. 23 Igor Zic: Kratka p ovi jest grada Rijeke. Rijeka 2001. 24 Például Pelles M. — Zsigmond G.: A fiumei magyar i. m.; Erdösi Ferenc: Trieszt-Fiume. Két szomszédos kikötő versengése az első világháborúig. Pécs 2022. A magyar állam hamar felismerte, hogy Fiume térhiányos állapotán még a kikötőépítésekkel sem tud maradéktalanul segíteni, mivel a nagyobb volumenű kereskedelmi és ipari tevékenységhez raktárak, a raktárak emeléséhez pedig tág és sík felületek kellenek. Fiume és Susak ugyan más-más államhoz tartozott, de továbbra is szoros kapcsolatban álltak és kölcsönösen hatottak egymásra. (A Recina feletti híd össze is kötötte őket egymással.) Ezért a helybéliek számára az egyik városból a másikba való átjutás a napi rutin részét képezte. A kiemelkedően magas fiumei lakás- és lakbérárak miatt például sokan Susakon telepedtek le és onnan jártak át iskolába, munkába vagy csak dolgaik intézésére Fiumébe.23 A Magyarországot és Fiúmét összekötő Károlyváros-Fiume vasútvonalnak is át kellett haladnia a horvát településeken, ami természetesen azonnal felvetette azt a kérdést, hogy a magyar állam (akár csak közvetett formában is) milyen mértékben és milyen eszközökkel jelenhet meg Horvátország területén, s hogy van-e joga arra, hogy egy adott horvát község kiterjedését, térkonstrukcióját és ezzel együtt a helyi társadalom térhasználatát befolyásoló átalakításokat hajtson ott végre? Mi szükség van a fára? A Fiume történelmét tárgyaló legújabb magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő munkák számottevő része a kikötőváros közgazdasági szerepére koncentrál, különös tekintettel a magyar tengerészeti kereskedelemre és a hajózási vállalatokra, valamint az állam szempontjából legfontosabb export- és importcikkek (liszt, cukor, bor, növényolaj) és a gyarmatáru forgalmának lebonyolítására.24 Az írások többnyire kitérnek a faiparra és a fakereskedelemre is, de a fa helyi szerepét és 11
