Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században
SZALISZNYÓ LILLA szerzett szoprán énekesnőt, Schodel Jánosné Klein Rozáliát.21 Évi 1000 pengőforintos fizetéssel ugyanekkor lett a zenekar közvetlen irányítója Erkel Ferenc.22 A zenei részleg vezető egyéniségeinek javaslatára növelték az énekkar létszámát és külföldi zenészeket szerződtettek.23 Támogatták a színházi üzemmenet szakosodását is: „a szini mutatványok’ pontos” előadása érdekében felvettek egy kellékest,24 Fáncsy Lajos színészt pedig többletfizetés fejében jelmeztári felügyelőként is alkalmazták.25 Ugyanakkor az már az induló évben, az 1838. márciusi árvíz idején kiderült, hogy a szükséges fejlesztések végrehajtása túlköltekezéssel járt, és az intézménynek nemigen van megtakarítása. Az árvíz okozta károk helyreállítása és a színház egyhónapi bezárása miatt olyan nehéz anyagi helyzet alakult ki, hogy a további munkát csak az egyik választmányi tag, Ilkey Sándor által nyújtott magánkölcsön tette lehetővé.26 21 A színészet! választmány 1837. december 15-én tartott ülésének jegyzőkönyve. In: Dokumentumok a Nemzeti Színház i. m. 147—148. 22 A színészet! választmány 1838. január 17-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 154. 23 A színészet! választmány 1838. május 5-én és május 11-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 181- 182., 185., 558-560. 24 A színészet! választmány 1837. augusztus 23-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 119. 25 A színészet! választmány 1837. szeptember 17-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 124-125. 26 A színészet! választmány 1838. május 11-én tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 186. 27 A színészet! választmány 1838. január 16-án és február 1-jén tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 153., 158. 28 A színészet! választmány 1838. január 18-án tartott ülésének jegyzőkönyve. Uo. 156. Az anyagi lehetőségek korlátái a napi szintű kiadásokat illetően is megmutatkoztak, a választmány állandó takarékoskodásra törekedett. Amikor például 1838 januárjában „Szóba jővén: mennyire szükséges lenne a rósz időkben az előkelő szinésznék számára bér kocsit tartani”, elzárkóztak attól, hogy egy bérkocsis havi 150 váltóforintért az otthonuktól a színházig és vissza rendszeresen szállítsa a művésznőket. Kizárólag azt engedélyezték Bajzának, hogy „csak a legszükségesebb esetekben assignaljon bér kotsist, ’ s azt naponként fizettesse ki”.27 De ugyanígy gondolkodtak akkor is, amikor „Gillyén Sándor súgó azt kéri: hogy mivel minden rendezett színházaknál az ügyelőnek és Súgónak télére békés, vagy Bunda adatik ez részére is resolvaltassék”. A kérést ugyan nem utasították el, de a határozatban rögzítették, hogy téli kabát csak akkor jár a súgónak, ha Bajza József megbizonyosodik róla, hogy azt a Pesti Német Színház is biztosítja a saját munkatársának, illetve „az a súgónak nem tulajdona, hanem a’ Ruhatárhoz tartozó leend”.28 A pénzügyi helyzetet illetően kedvező fordulat csak azután következett be, hogy a színház az 1840. május 13-án megszületett A "pesti magyar színházról szóló törvénycikkben foglaltak szerint „országos segedelem”-ben részesült. Az országgyűlés a törvénycikk megalkotásával egyidejűleg a vármegyei irányítás felszámolásáról is rendelkezett (a vármegyétől a színházépületet, a részvénytársaságtól 1073
