Századok – 2023
2023 / 6. szám - MECENATÚRA ÉS TÁRSADALMI VÁLLALKOZÁS - Szalisznyó Lilla: A Nemzeti Színház és a jótékonyság különböző formái a 19. században
SZALISZNYÓ LILLA megvalósítását segítette, hogy a magyar nyelvű sajtó fejlődésének köszönhetően a jótékonyság az 1830-as évek végére már a célzott, tudatos népszerűsítés egyik lehetséges formája lett, minden ilyesmire vállalkozó intézménynek érdekében állt, hogy jótéteményeiket felmutassák, a szélesebb nyilvánosság tudomására hozzák. A Nemzeti Színház vezetése már 1838-ban, az első jótékonysági előadás kapcsán felismerte a híradás jelentőségét, így nemcsak megjelentették a lapokban, hanem a Pest-szer te kifüggesztett színlapokon feltűnő szedéssel jelezték, hogy milyen ügyet szolgál, kinek-minek segít az előadás. Ám annak ellenére, hogy a jótékonyság alapvetően a színház nyilvános arculatának formálásához járult hozzá, e tevékenység kutatásának van egy másik, nem kevésbé fontos oldala is: az intézmény életében elfoglalt helyének és azoknak a forrásoknak a vizsgálata, amelyekből ez megismerhető. A kisnyomtatványok és az időszaki kiadványok csak magukról az alkalmakról számolnak be, a pénzügyi háttér feltárására és mélyebb összefüggések bemutatására nem alkalmasak. Ehhez a Nemzeti Színház belső működésével kapcsolatos kéziratos források feldolgozására van szükség, amelyeknek a szórtsága és töredékessége ugyan nem teszi lehetővé, hogy folyamatosan, évadról évadra részleteiben is végigkövessük a színház jótékonysági tevékenységét, de van két rövidebb időszak, amelyek esetében szisztematikus vizsgálatot végezhetünk: az 1845-1848, valamint az 1888-1900 közötti évek pénztári, kiadási főkönyvei hiánytalanul fennmaradtak. Noha a gazdaságtörténeti jellegű források természete bizonyos fokig behatárolja a kutatás módszertanát, a tanulmány túllép az adatok puszta áttekintésén, s tágabb kontextusban igyekszik értelmezni a színházi közegben megvalósuló humanitárius cselekedeteket. Egyes jótékonysági előadások esetében például ismerjük azt is, hogy hányán és milyen típusú helyekre váltottak jegyet, vagyis közvetetten felmérhető, hogy a Nemzeti Színház kezdeményezésére milyen mértékű társadalmi összefogás alakult ki, mekkora támogatást nyújtottak az adakozásban élen járó, a jobb helyeket (páholyok, zártszékek) megváltó és a bevétel nagyobb részét adó tehetősebb nézők. A Nemzeti Színház financiális helyzete az első évtizedben A Pest vármegye által építtetett színház kezdetben a vezér vármegye saját kezelésébe tartozott, majd a pozsonyi országgyűlésen hozott 1840. évi XLIV. törvénycikk értelmében közintézménnyé vált, s nevét Pesti Magyar Színházról Nemzeti Színházra változtatták.16 A vármegye színházi bizottsága részvény társaság Lilla: A civakodó színész, a hanyag ruhatárnok és a részeg statiszta a színházi bíróság előtt. A Nemzeti Színház belső törvénykönyve és gyakorlati alkalmazása a 19. század közepén. Korall 18. (2017) 69. sz. 24-45. 16 1840dikévi országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek. Pozsony [1840]. 183. 1071
