Századok – 2023
2023 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Myroslav Voloshchuk: Ruthenians (the Rus’) in the Kingdom of Hungary, 11th to Mid-14th Centuries. Settlement, Property and Socio-Political Role (Berkes Orsolya)
TÖRTÉNETI IRODALOM Myroslav Voloshchuk RUTHENIANS (THE RUS’) IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 11TM TO MID-14TM CENTURIES Settlement, Property and Socio-Political Role (East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 450-1450; 76.) Brill, Leiden 2021. 360 oldal A magyarul Ruthénok (ruszok) a Magyar Királyságban a 11—14. század közepéig címet viselő könyv Myroslav Voloshchuk ukrán történész 2014-ben megjelent munkájának angol nyelvű, rövidített változata. A szerző a témához kapcsolódó források segítségével arra a kérdésre keresi a választ, hogy hol és mikor jelentek meg ruténok vagy ruszbeliek a Magyar Királyság területén. Kitér a magyarországi társadalomba való beilleszkedésükre, illetve a halicsi előkelőknek az Árpád-házi uralkodókkal és hercegekkel kialakított kapcsolatrendszerére III. Bélától (1172—1196) II. Andrásig (1205—1235). Vizsgálat tárgyává teszi a helység-, személy- és családneveket is, valamint ismerteti az oklevelekben, krónikákban szereplő, feltehetően a Ruszból származó egyházi személyek és tisztviselők pályafutását. Igyekszik elhelyezni és bemutatni a Ruszból a Kárpát-medencébe költöző közösségeket, ezzel párhuzamosan bepillantást nyújt Halics 11-14. századi történelmébe. Az első fejezet historiográfiai áttekintésében a szerző tételesen bemutatja a témához kapcsolódó orosz, ukrán, magyar, szlovák és lengyel történészek állásfoglalásait - egészen a jelenkorig, illetve ismerteti az osztrák, német, bolgár és szerb kutatások eredményeit. A könyv terminológiai és historiográfiai problémákat is tárgyal, ennek során több ponton kapcsolódik az egyik jelenleg is élénk tudományos vitához, amelynek középpontjában a Kijevi Rusz kontinuitásának kérdése áll. A historiográfiai áttekintést követő fejezet a rutén és rusz kifejezések etimológiai, terminológiai és történeti problematikáját mutatja be, melynek során a szerző a vizsgált korszak forrásaira támaszkodik. Kitér a rutén csoportok magyarországi megjelenésére, amelynek a történetírásban kétféle magyarázatával találkozunk. Az első elmélet szerint a ruszok vagy ruténok már jelen voltak Kárpátalja területén a magyarok 9. századi Kárpát-medencébe érkezése előtt. A másik megközelítés azt feltételezi, hogy spontán migráció keretei között jelentek meg, először a szomszédos Halicsban, majd Könyves Kálmán (1095-1116) uralmától kezdve az Árpádházi uralkodók támogatásával Magyarországon. Az első elgondolás az ukrán nemzeti múlt és identitás 19. századi formálódásával áll összefüggésben. A ruszinokat az 1840-1860-as évektől ábrázolták történelmi nemzetként. Mindebben fontos szerepet játszott az abszolutista bécsi kormányzat támogatása, amely a lengyel nemzeti törekvések visszafogása érdekében segítette a galíciai ruszin nemzeti ébredést. A galíciai nemzeti mozgalmak közül az ukranofil irányzat vált a legmeghatározóbbá. Ennek célkitűzése az önálló, szabad Ukrajna megteremtése volt, amely önálló nemzeti múlttal, hagyományokkal és identitással rendelkezik. Voloshschuk a magyarok előtti betelepülés hirdetői közül többeket is megemlít, azonban felhívja a figyelmet érveik és következtetéseik bizonytalanságára. Kiemelt figyelmet szentel Mikhail Juraszovnak, aki egykorú forrásokra támaszkodva azt állítja, hogy a ruténok már a magyar honfoglalás előtt Kárpátalján éltek, és köztük, valamint a ma élő ukránok között folyamatosság mutatható ki. A szerző rámutat, hogy Juraszov érvei bizonytalan lábakon állnak. Példaként említhető ezek közül a marchia Ruthenorum kifejezésre épített érvelés, amely Juraszov meglátása szerint ruszok által lakott területet jelöl. A marchia szó a középkori forrásokban határvidéket jelent, azaz egy olyan területet jelöl, amely védelmi feladatokat lát el. A kulcsfontosságú Ruthenorum kifejezés értelmezésében elképzelhető, hogy az elnevezés frank és német 1023 SZÁZADOK 157. (2023) 5. SZÁM
