Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Népessy Noémi – Horváth Péter – Perényi Roland: A Budapest-hatás. Fővárosi kötődések és identitások (Kiállításismertető)
A BUD APE S T-HATÁS F ÖVÁROS I KÖTŐDÉSEK ÉS IDENTITÁSOK évvel később, Abbáziában (ma Opatija) halt meg.1 A kiállításon a Kamermayer Károly névnapja alkalmából 1890-ben kiadott, a Belváros rendezésekor elbontott régi pesti városháza ábrázolásával díszített emlékalbum, valamint a Györgyi Giergl Alajos (1821-1863) által még 1861-ben készített Kamermayerportré látható — utóbbinak külön érdekessége, hogy a portrét festő művész családtörténete a kiállítás egy későbbi tematikus egységében is megjelenik. 1 Életrajzához lásd Horváth J. András: Kamermayer Károly, 1873-1896. In: A főváros élén. Budapest főpolgármesterei és polgármesterei, 1873-1950. Szerk. Feitl István. Bp. 2008. 139-153. 2 Del Medico Imre dr. iratai Budapest Főváros Levéltára, BFL XIV. 121. A második, a város tereit, az épített örökség történetét bemutató egység központi tárgya egy 1896-ban, a millenniumi ünnepségek tiszteletére készített, a fővárost rendhagyó módon, madártávlati perspektívából ábrázoló térkép, amelyen a fontosabb középületek (például az Opera, az Országház, az Andrássy út épületei, pályaudvarok, kórházak) kis térbeli ábrázolással kiemelve is szerepelnek. A különleges térkép mellett a múzeum képeslapgyűjteményéből látható egy válogatás a századforduló jelentősebb épületeit ábrázoló levelezőlapokból. A Lokális identitás-a lakóhely szerepe az identitásban című tematikus egységben a BTM Fővárosi Képtár képzőművészeti gyűjteményéből láthatók olyan festmények, amelyek elsősorban a 20. századi Budapest legkülönbözőbb lakóhely-típusait ábrázolják, a modernizáció előtti időket idéző belvárosi földszintes háztól a ferencvárosi nyomornegyeden át egészen a modern villáig és a második világháború után épült lakótelepekig. A modern főváros társadalmának létrejöttében rendkívül fontos szerepe van az etnikai és vallási sokszínűségnek. A kiállítás Olvasztótégely — etnikai-vallási elemek szerepe az identitásban című részében ezt a kérdést két tipikus egyéni történet, valamint a hozzájuk kapcsolódó tárgyak reprezentálják. A reformkorban telepedett le Budán az itáliai származású Pietro Del Medico (1824 körül - 1881). 1847-ben szalámikészítéssel kezdett foglalkozni, az 1848- 1849. évi szabadságharc után pedig megalapította a Del Medico Péter és Fia Első Magyar Szalámigyárat. Az üzem a vízivárosi Kacsa utca 17. szám alatt működött. Az alapítónak a cégnévben is megjelenő fia volt Del Medico Ágoston (1860- 1901), akinek fából készült büsztje — egy ismeretlen művész alkotása — látható a kiállításon. Del Medico Ágoston unokája volt dr. Del Medico Imre (1923-2019) közíró, akit ma első helyen azonosítanak a család nevével. Del Medico Imrét ma elsősorban közíróként ismerjük: három évtized alatt több tízezer olvasói levelet intézett a legtöbb hazai sajtóorgánumnak. Mind az általa elküldött leveleket, mind a válaszokat precízen archiválta, összegyűjtötte, rendszerezte és történelmi forrásanyagként Budapest Főváros Levéltárára hagyta.2 1010
