Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Kenyeres István: A Budapest Időgép mint a történeti kutatás eszköze
A BUDAPEST IDŐGÉP MINT A TÖRTÉNETI KUTATÁS ESZKÖZE katonai felmérések georeferált (azaz térbeli koordinátáknak megfeleltetett) online közzététele is itt volt először megtalálható. A történeti térképek georeferálása során a beszkennelt, raszteres (például jpg vagy tiff formátumú) állományokat egy egységes vetületi rendszerbe transzformálják, ilyen például a Google Maps által is használt, az USA védelmi minisztériuma által 1984-ben kifejlesztett, de ma már globálisan alkalmazott geodéziai vonatkozási rendszer: a WGS’84 (World Geodetic System 1984). A georeferálás során a raszteres állományt a térinformatikai programban néhány, a térképen meghatározott, jól beazonosítható pont vagy objektum, azaz jelölőpont (például egy templom tornya, egy folyó nyomvonala, hidak stb.) segítségével rá kell illeszteni egy már georeferált alaptérképre. Ha a pontokat helyesen illesztik össze, a térinformatikai program a történeti térkép többi pontját már automatikusan georeferálja. A kataszteri vagy a katonai felmérések térképeinek tömeges feldolgozása a korabeli felmérési módszerek és vetületek, koordináták ismeretében történik, amelyek megismeréséhez alapos háttérkutatásokra volt szükség.9 9 A történeti térképek - köztük a kataszteriek - georeferálására lásd Tímár Gábor — Reisz T Csaba: A kataszteri térképek szerepe a térinformatikai vizsgálatokban. Catastrum 9. (2022) 1. sz. 45-58.; Ian N Gregory - Paul S. Ell: Historical GIS: Techniques, Methodologies and Scholarship. (Cambridge Studies in Historical Geography 39.) New York 2007. 47-49.; Gábor Tímár et al: Digitized maps of the Habsburg Empire: The Map Sheets of the Second Military Survey and their Georeferenced Version. DVD. Bp. 2006. 1-59.; Tímár Gábor et al: A második katonai felmérés horvátországi szelvényeinek georeferálása / Georeferencing the Croatian sheets of the second Habsburg Military Survey. Geodézia és kartográfia 58. (2006) 12. sz. 30-35.; Tímár Gábor — Biszak Sándor: Budapest 1938 előtti nagyméretarányú térképeinek georeferálása. Geodézia és kartográfia 59. (2007) 8-9. sz. 47-51.; Tímár Gábor — Molnár Gábor: A harmadik katonai felmérés térképszelvényeinek georeferálása. Geodézia és kartográfia 60. (2008) 1-2. sz. 23-27.; Rózsa Sándor: A térképek felhasználásának lehetőségei a történeti kutatásokban. Módszertani Közlemények tanítók és tanárok számára 58. (2018) 2. sz. 62-63. A legjelentősebb georeferált történeti térképgyűjtemény a korábban MAPIRE néven futó arcanum.maps.hu alkalmazásban érhető el. 10 A történeti földrajzi térinformatikai rendszerek módszertanára: lan N Gregory: A Place in History: A Guide to Using GIS in Historical Research. Oxford 2003.; Gregory, I. N. - Ell, P S.: Historical GIS i. m.; Jordi Marti-Henneberg: Geographical Information Systems and the Study of History. Journal of Interdisciplinary History 42. (2011) 1. sz. 1-13., továbbá az idézett folyóiratszám további esettanulmányai.; Toward Spatial Humanities: Historical GIS and Spatial History. Eds. Ian N. Gregory - Alistair Geddes. Bloomington 2014. Ez a rendszer lett az alapja a 2015-ben a Nemzeti Kulturális Alap megbízásából az Országgyűlési Könyvtár által az Arcanum Adatbázis Kft. fejlesztésével elindított Hungaricana—Közgyűjteményi portálnak ( hungaricana.hu ). A Hungaricana több szempontból is hatalmas előrelépés volt. Egyrészt a levéltáriak mellett múzeumi és könyvtári tartalmakat is egységesített, másrészt - és a Budapest Időgép szempontjából ez volt a meghatározó — számos adatbázisa esetén történetiföldrajzi információs rendszerként is működik (Historical Geographical Information Systems — HGIS).10 Első lépésben a képeslapok, a Mária Terézia-féle úrbéri iratok, a Pesti Epítőbizottmány tervanyaga vált elérhetővé. Ennek feltétele volt, hogy a 992
