Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Kenyeres István: A Budapest Időgép mint a történeti kutatás eszköze
KENYERES ISTVÁN megjelenítendő térképi felület georeferált legyen, és az azon elhelyezendő történeti adat megfelelő geokóddal, azaz térben is azonosítható koordinátákkal rendelkezzen. A történeti adatok geokódolása az a folyamat, amely során a történeti adatokhoz (például eseményekhez vagy esetünkben közgyűjteményi dokumentumokhoz) földrajzi koordinátákat rendelünk hozzá. A geokódolás lehetővé teszi a történeti adatok földrajzi helyének azonosítását és térbeli információval való bővítését, azaz megjelenítését a történeti térinformatikai rendszerben. Képeslapok vagy az úrbéri tabellák esetében egy település neve és — praktikusan központjának - geoadata elegendő lehet geokódoláshoz, de minél részletesebb geoadatunk van, az adott forrás annál pontosabban helyezhető el egy HGIS-rendszerben. Várostörténeti források esetében azok az adatok, iratok geokódolhatók könnyebben, amelyeknek a mai helyrajzi száma ismert és azt rögzítették is adatbázisban, ugyanis a mai WGS-rendszerekben létezik helyrajzi szám vektorréteg, amelynek segítségével ezek az iratok automatizáltan elhelyezhetők egy georeferált térképen. Azzal, hogy a digitalizált dokumentumokat, levéltári iratokat sikerült térinformatikai rendszerbe bekötni, ezek az dokumentumok, iratok, adatok a történész számára is új információréteget jelentenek, hiszen így már térben is jobban értelmezhetőek, ráadásul különböző időszakokban készült térképeken tanulmányozhatók, amelyek georeferálása révén egy csúszka segítségével összevethetők a mai térképekkel és műholdas felvételekkel. Az úrbéri tabellák esetén például nemcsak az azokban szereplő falvak, hanem vektoros rétegként (azaz grafikus és leíró rétegként) az összeírásokban szereplő holdak, jobbágyok, zsellérek és házatlan zsellérek szerinti rétegek is megjeleníthetők. Az adott település úrbéri helyzetének és történeti földrajzi viszonyainak automatikus összevetése is lehetővé vált a katonai felmérések három idősíkjában (1763-1787, 1806-1869, 1869-1887). A pesti tervanyag geokódolása révén az épületek térbeli elhelyezkedésének városképre gyakorolt hatását tanulmányozhatjuk, lehetővé vált építők, építtetők projektjeinek vizualizálása különböző idősíkokban: az online rendszer 29 darab, a 18. század végétől a 20. század első harmadáig készült fővárosi térképet, valamint az 1944. évi budapesti légifotókat kínálja fel alaprétegként. Ez volt a fővárosi levéltár első geokódolt térinformatikai megjelenítő projektje.11 Ezt követően nagy arányban folyt a tervtári iratok digitalizálása, lényegében valamennyi városegyesítés, azaz mintegy 20 ezer 1873 előtti terv, valamint Ybl Miklós teljes, több mint 6000 tervanyaga digitalizálásra került, és megkezdődött a helyrajzi számok rendjében kezelt úgynevezett magasépítési tervtár12 1920 előtti anyagainak feldolgozása is. 11 A projektet először DVD-n publikálták, itt még egyenkénti pontkódolással (azaz nem automatizált georeferálással) kötötték össze a tervek és a térképen szereplő telkek adatait. Pest város Építő Bizottmánya 1861-1873. DVD. Bp. 2006. 12 Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) XV.17.d.329. Építési ügyosztályok tervtára. 993