Századok – 2023
2023 / 5. szám - KRÓNIKA - Kenyeres István: A Budapest Időgép mint a történeti kutatás eszköze
KENYERES ISTVÁN folytatott tudományos kutatások határainak kitolásával az Időgép nagy hatással lehet az európai gazdaság kulcsfontosságú ágazataira: IKT-szoftverek, különösen a kitérjesztett/vizuális valóság (AR/VR) alkalmazások, a kreatív iparágak és a turizmus területén. Emellett új perspektívákat kínál majd a várostervezés, a területgazdálkodás és az intelligens városok fejlesztése terén. Az időgép hosszú távon jelentős pozitív hatással lesz az európai kohézióra, gazdaságra és társadalomra, konkrétan hozzájárulva a kritikus gondolkodás előmozdításához a döntéshozatal minden szintjén, az európai identitástudat erősítéséhez, valamint a tudományos és technológiai versenyképesség, a vállalkozói szellem és a foglalkoztatás fellendítéséhez a tudásintenzív és kreatív ágazatokban az egész Európai Unióban.”7 7 Uo. 8 István Kenyeres - András Sipos: Hungarian Archives Portal: A Collaborative Solution for Publication of Digitized Archival Content and Databases. In: Archive im Web - Erfahrungen, Herausforderungen, Visionen. Archives on the Web - Experiences, Challanges, Visions. Hrsg./Eds. Thomas Aigner - Stephanier Hohenbruck - Thomas Just - Joachim Kemper. St. Pölten 2011. 72-81. Az Időgépet tehát mint informatikai alapokon álló, újfajta, innovatív eszközökkel megvalósított, közgyűjteményi információkat feldolgozó és közzé tevő kulturális-tudományos terméket határozták meg, amely a tudományos kutatások és iparágak, szakterületek számára egyaránt nyújt új lehetőségeket. A Budapest Időgép kezdetei: a levéltári portáltól a Hungaricanáig Budapest Főváros Levéltára számára a Velencei Időgép projekt ismeretében, majd a nemzetközi időgép kezdeményezésbe becsatlakozva egyértelművé vált, hogy megfelelő alapokkal rendelkezik egy időgép-típusú informatikai megoldás megvalósításához: az évtizedek óta tudatosan végzett adatbázisépítési és digitalizálási tevékenység révén számos topográfiai adattal, adatbázissal, digitális állománnyal és jelentős online közzétételi tapasztalattal bír. Az informatikai megvalósítások közül kiemelendő a 2006 és 2011 között létrehozott és működtetett, saját fejlesztésű Levéltári Egységes Adatfeldolgozó Rendszer (LEAR), amelynek segítségével a levéltár maga alakította ki adatbázisait, és ennek segítségével dolgozott fel és tett közzé online több mint másfél millió, levéltári iratfeldolgozáson alapuló metaadatot. Ez később jelentősen segítette a levéltár digitalizálási projektjeit, hiszen több százezer irat digitális közléséhez készültek el ebben az időszakban metaadatok. A BFL szervezésével 2007-ben jött létre a levéltári portál ( archivportal.hu ) adat bázisrendszere,8 amelynek kialakítása során sikerült körülbelül egy tucat levéltár adatbázisait egységes szerkezetben közzétenni, valamint megindult a digitális iratképek nagyarányú közlése, valamint a levéltárakban őrzött kataszteri térképek és a 991
