Századok – 2023
2023 / 1. szám - TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KIHÍVÁSOK – NAGYVÁROSI VÁLASZOK - Ordasi Ágnes: A faipar és fakereskedelem térformáló hatása a dualizmus kori Fiumében
O RD ASI ÁGNES gazdaságra,13 a város az 1880-as évek végére elérte teljesítőképessége csúcspontját. A probléma különösen a fiumei szabadkikötő felszámolásával14 és az osztrákmagyar vámközösség fenntartását övező bizonytalanságokkal vált nyilvánvalóvá.15 A századfordulóra állandósuló válságba bepillantást enged a városatyák 1902 nyarán készült memoranduma: „Még csak rövid ideje annak, hogy Fiume, Magyarország egyetlen kikötővárosa folyton növekvő szép fejlődésnek nézett eléje, úgy, hogy megvoltak a feltételei annak, hogy Fiume elfoglalja a világkereskedelemben azt a pozíciót, mely földrajzi fekvésénél fogva is megilleti. Azt hittük már, hogy e fejlődés állandó lesz, s Fiume mielőbb elfoglalja az európai főbb piacok között méltó helyét. E hitünk azonban rövid ideig tartott. Bekövetkezett csakhamar a szomorú ébredés, a visszaesés minden irányban megindult, s míg Trieszt - Fiume versenytársa - nagyszabású befektetésekkel és az osztrák kormány hathatós támogatása mellett láthatólag virágzik, addig Fiume ijesztő módon hanyatlik.”16 13 MNL OL K 228 Kereskedelemügyi Minisztérium, Tengerészeti, hajózási és vízépítészeti szakosztály (a továbbiakban: K228) 1. d. 22496/1889. 3. t. (460. a. sz.). 14 MNL OL K228 1. d. 14442/1889. 3. t. (460. a. sz.). 15 Ordasi A.: Megy a vonat i. m. 16 Fiume és a bosnyák vasutak. Magyar Tengerpart, 1902. június 14. 2. 17 Zsigmond Gábor: A városi közlekedés fejlődése Fiumében (1870-1918). Pro Minoritate 30. (2022) 1. sz. 118-140. A fellendülés megtorpanása, majd a visszaesés több okra vezethető vissza. Az egyik legfőbb tényező ebben Fiume korábban már érintett geopolitikai helyzete és földrajzi fekvése volt. A fejlődés a kereskedelmi forgalom intenzitásának fokozódása mellett magával hozta az iparosodást, a gyárak általános nyersanyagszükségletének jelentős növekedését, valamint a népességszám megsokszorozódását is. Mindez együtt járt az újabb közintézmények, lakónegyedek, ipartelepek, rakodófelületek kialakításának igényével és a személyek, áruk minél egyszerűbb (városon kívüli és belüli) helyváltoztatását elősegítő infrastrukturális fejlesztésekkel.17 Ezeknek a projekteknek a kivitelezése azonban a tenger és a Karszt közé beszorult, a szomszédos településekről közjogilag is leválasztott Fiumében problematikusnak bizonyult. A nagyszabású, tőkeigényes beruházások, építkezések és fejlesztések csökkenésével pedig hamarosan a recesszió jelei is megmutatkoztak. A fejlődésnek az (el)várthoz képest bekövetkezett lassulása, majd elmaradása az egész korszakban foglalkoztatta a közéletet. A probléma megoldására számos javaslat született. Az elképzelések egy része a kikötőváros összekapcsolását célozta Magyarország törzsterületével, más része Fiume jobb regionális integrációjára, valamint ellátó- és piackörzetének bővítésére irányult. Türr István már az 1870-es években kidolgozta a Duna és Tisza völgye, valamint az Adria közvetlen 9
