Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
SÁRTENGER ÉS BÚZATENGER nem volt gabonakonjunktúra, tehát legfeljebb 400-500 gramm ezüsttel, 80-100 K-val számolhatunk tonnánként. Azaz 0,07 K bevételt mérhetünk 20 m2-n, 150 m2-en ez 0,5-0,55 K. Ugyanezzel a hozammal, napóleoni árakon akár 1 K is lehetett ez az érték. Egy font (osztrák tartományokban ez 500 gramm) marhahús 1830 körül 3 krajcár (kr), 1840 körül 6 kr, 1850 után 9 kr volt Magyarországon (Bécsben 12 kr), ami pont megfelel 100 gramm fehérjének. Azaz, átváltva89 0,1, 0,2 és 0,3 K származott 150 m2- ről (Nyugat-Magyarországon 0,4 K - Bécs közelsége miatt). Ez láthatóan kevesebb, mint a szántó gabonajövedelme 1900 vagy 1780 körül. 1850-ben 14 font marhahús Londonban 73, I860 után 90, 1870-ben 100 penny volt, ami koronában kifejezve: 7,5, 9,3 és 11 K. 500 gramm húsra (=100 gramm fehérje) visszavetítve ez 0,6, 0,7 és 0,9 K jövedelem. Ez utóbbi már a konjunkturális gabonaár esetében a rossz szántón mért kihozatallal is vetekszik. (A csongrád-békési legelőkből lett jó szántókéval már nem.) Azonban Magyarországon a szabályozások miatt ekkorra éppen lecsökkent a legelők mérete, a szabályozások miatt növekedő aszályosság pedig az állatállományt is csökkentette. 89 60 krajcár = 1 Ft = 2 korona. 90 A tejelő tehéntartás nem véletlenül vette át a húsmarhák helyét, hiszen az utóbbiak tartása nem bizonyult kifizetődőnek. A tejelő marha 15-20 m2-en biztosított 1000 kcal energiát, míg a húsmarha 180 m2 felett. Poore, J. — Nemecek, T: Reducing i. m. 91 Nem történt meg a vízszabályozások költség-haszon elemzése, az externáliák felmérése. Ma a földhasználat-tervezésben elterjedő ökoszisztéma-szolgáltatás értékelési szempontrendszerét alkalmazva készülnek elemzések. Zsolt Pinke et al.: Developing an integrated land use planning system on reclaimed wetlands of the Hungarian Plain using economic valuation of ecosystem services. Ecosystem Services 30. (2018) 299-308. A Tisza közvetlen árterén például egy súlyos árvíz 1800 előtt 7 pm/hold értékkel számolva (3. táblázat) félmillió pm veszteséget is jelenthetett, ami 20 ezer tonna, 1910-es áron 2-3 millió K értékben. 92 Adatok: Susan Fairlie: The Nineteenth-Century Corn Law Reconsidered. Economic History Review 18. (1965) 562-575. Appendix. Tehát az a tény, hogy a búza fehérjetartalma alig kisebb a húsénál, ellenben kisebb területről kigazdálkodható, előnyt biztosított. A búza viszont munkaintenzívebb is volt, mint a rideg marhatartás.90 Az itt kiszámolt összegek csak a bevételről tájékoztatnak, a kiadásról (idő, pénz) nem. Ha a gabonatermesztés költségei között a vízszabályozás kiadásait is figyelembe vesszük, akkor nem tekinthető rentábilisnak a földhasználat-váltás, mert a költségek egy részét a termelőkre ráterhelték, továbbá az állami hozzájárulás miatt a fogyasztó is megfizette a szabályozást.91 Ugyanígy, ha a termelési költségeket levonjuk, tehát a tiszta kataszteri földjövedelemre redukáljuk a gabonából származó bevételt, akkor már versenyképesebb a szarvasmarha, melynek rideg tartása kevesebb költséget igényel. A folyószabályozások A brit vámtarifák 1846-os eltörlése a „last subsistence crisis” idején hatalmas lehetőségeket villantott fel a gabonatermelésben: a trieszti gabonaár 1825-1835 között a francia fele-kétharmada, az angol ár harmada-fele volt,92 amit a szállítási költségek 982
