Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT 5. ábra A gabona és a marhahús globális árindexének változása 1850-1945 között (1900=100)85 85 Jacks, D.S.: From Boom to Bust: A Typology of Real Commodity Prices in the Long Run. Cliometrica 13. (2019) 2. sz. Idézi: OurWorldInData.org/food-prices/ 86 J. Poore - T. Nemecek: Reducing Food’s Environmental Impacts Through Producers and Consumers. Science 360. (6392) (2018) 987-992. Idézi: OurWorldInData.org/environmental-impacts-of-food . (Ez persze a 20. századi érték, ami befolyásolja a számításaink relevanciáját.) 87 A tiszta jövedelem között akár háromszoros különbség is mérhető volt, a tiszta jövedelem azonban országosan a bevétel 33%-át nem haladta meg általában, 25-50% között ingadozott földminőségtől függően. Ez utóbbit feltételezve 1-1,1 t/ha esetén 550 kg gabona jelentkezik költségként, 550 kg a haszon - 0,7-0,75 t/ha hozamnál lesz azonos költség mellett a haszon a bevétel harmada, azaz 200 kg. 88 A következő évre is gondolva. 0 -----------1-------------------------1------------------------1-------------------------1--------------------1 1850 1860 1880 1900 1920 1937 Forrás: D. S. Jacks: From Boom to Bust: A Typology of Real Commodity Prices in the Long Run. Cliometrica 13. (2019) 2. sz. Idézi: OurWorldInData.org/food-prices/ Bár 1900 előtt a marhahús globális árindexe a gabonáé alatt volt (5. ábra), ez azonban a két termék viszonyáról, fajlagos értékéről még semmit sem mond. Hasonlítsuk tehát össze 100 gramm gabonából és marhahúsból származó fehérje előállításának helyigényét és az általa generált bevételt. (7. táblázat) Nem meglepően a szarvasmarha helyigénye nagyságrendekkel nagyobb, mintegy 160 m2, míg a gabonáé 5 m2.86 100 gramm fehérje 700 gramm búzában van. 1900 körül It/ha hozam esetén 700 gramm búzához 7 m2-re volt szükség átlagos földön. A rossz szántón 0,7 t/ha hozamot számolhatunk,87 tehát legalább 10 m2 kell, s ha van ugarolás, akkor valójában 15 m2. 700 gramm búza ára (konjunktúra előtti 100 korona [K], konjunkturális 150 K-val számolva) 0,07-0,1 K, 150 m2-en 0,7-1 K. Jó minőségű szántón még ennél is több. 1800 előtt az átlagos-jó földeken 700 kg/ha (10 pm/kh), a rossz, ártéri földeken 450 kg/ha körül volt (6 pm - lásd 3. táblázat) volt a hozam. A 700 gramm búzának (100 gramm fehérjének) 15-16 m2 kellett, vetésforgó híján ez 20 m2 is lehetett.88 Ekkor 981
