Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
SÁRTENGER ÉS BÚZATENGER Jelentősebb arányeltolódás (%) a művelési ágak között a Közép-Tisza-vidéken 1865 után kezdődött. (4. ábra) Csongrád-Csanád-Békés térségében ekkor 100 ezer kh hasznosítatlan terület tűnt el, miközben 230 ezer kh-dal nőtt a szántók kiterjedése, azaz a növekedésnek több mint a fele rétek, legelők rovására történt. Jász- Nagykun-Szolnok megyében egymagában ekkora volt a növekedés, miközben 90 ezer holddal csökkent a hasznosítatlan területek nagysága 1865-1910 között (1865-ig nem volt jelentős ezek csökkenése). Kérdés, hogy megérte-e a szarvasmarhát és juhot gabonára váltani. A népességnövekedés önmagában még nem érv amellett, hogy miért a szántó irányába történik az eltolódás. A magyarázat - a gabona ára jobban emelkedik 1840 után, mint az állati termékeké (a juh pedig az ausztrál dömping miatt nem rentábilis) - csak akkor releváns, ha a folyamat végére egy holdról nagyobb értékű növényi, mint állati terméket lehet kimutatni. Első megközelítésben, ha a települési kataszteri tiszta jövedelmi átlagokat nézzük földhasználati típusonként a szabályozások előtt (6. táblázat), akkor a Jászkunságban a szántók hozama 3 Ft/hold, a rété 2,2 Ft/hold, az alföldi szőlőé 3,5 Ft/hold, a legelőé 1,25, az erdőé és nádasé 2,25 Ft volt. Tehát valóban a legelő hozama a legrosszabb, de ez az állatállomány értékét nem tartalmazza. Ha összevetjük a Csongrád-Csanád-Békés térségével, ott a jobb föld miatt 50%-kal magasabb értékekkel találkozunk a szántó, rét és legelő használati forma esetében egyaránt, de továbbra is a legelő a legrosszabb közülük, amely a szántó jövedelmének felét sem éri el. Kérdés azonban, hogy — abból kiindulva, hogy a Maros hordalékkúpján 1910-re sok legelőt szántóvá alakítottak, és ezek jó minőségű szántóvá váltak, hiszen az ártértől távol, csernozjomon fekvő (feketeföld) talajú legelők voltak - a tiszai ártéri legelők átalakítása mekkora hasznot hozhatott. A réteké nem sok többletjövedelmet szolgáltathatott, mert hozamuk viszonylag közel állt a szántókéhoz. Ha a legelő—szántó konverziónál ugyanazt a szorzót használjuk, mint Csanádban (6. táblázat), akkor a szántóvá vált Tisza-parti legelők 2,8 Ft/holdnál nem jövedelmezhettek többet, ami távol áll a békés-csanádi értéktől. A váltás mellett szól viszont, hogy a legelők tiszta hozama nem növekedett 1910-ig a Jászkunságban (igaz, ekkor már csak a rossz hozamú legelők maradtak meg, tehát valamiféle növekedéssel így is számolni kell), míg a réteké, szántóké pénzben megduplázódott. Az is igaz, hogy a gabona 1910-es világpiaci egységárai azonban némileg az 1850-es évek árai felett voltak.84 84 A gabonaár a krími válság következtében 1856-1857 körül megugrott, de Palugyay adatai ennél korábbiak. 980
