Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Demeter Gábor – Szilágyi Zsolt – Pinke Zsolt: Sártenger és búzatenger. Mérlegen az alföldi gabonakonjunktúra és a vízszabályozások regionális következményei (1720–2020)
DEMETER GÁBOR - SZILÁGYI ZSOLT - PINKE ZSOLT eső földjövedelem-változást.82 (Igaz, az adatok nem teszik lehetővé a nagybirtok szerepének elkülönítését.)83 82 Kisatlasz i. m. 243., 204. térkép. 83 Csak az 1910. évi Gazdacímtárban kezelik külön a nagybirtok jövedelmét, az 1897-es és az 1865-ös földjövedelmi összeírásban még nem. Nézzük tehát meg a deklasszálódást 1786—1850 között: a házas zsellérek arányszámának változása mérhető ezeken a településeken. (1900-1910 között szintén lesz jellegében hasonló indikátorunk: a más földjén munkát vállalni kényszerülő kisbirtokosok.) Értékelhető mennyiségű adat csak a közép-tiszavidéki ártérről és a Nagykunságból van. Míg az előbbi tájegység 21 falvában 1786-ban a házas zsellérek aránya 33% volt a földesúri függésben lévő parasztság körében, 1850-re arányuk 60%-ra nőtt a házak számához viszonyítva. A Nagykunság öt településén ez az arány 40%-ról 59%-ra emelkedett. Csakhogy, míg 1786-ban a házas zsellérek megélhettek az állattartásból, 1850 (1863) után erre már nem volt mód - és nem csak a népességnövekedés miatt. A szabályozás első fázisa tehát nem oldotta meg a parasztság problémáit. 4. ábra A földhasználat változása 1850-1910 között néhány Tisza menti ártéri és síkvidéki megyében Forrás: Palugyay I.: Magyarország történeti... III-IV. i. m.; Magyarország művelési ágak szerint i. m.; Jász-Nagykun-Szolnok, Csanád, Csongrád és Békés vármegye adóközségeinek területe és kataszteri tisztajövedelme mívelési áganként és osztályonként az 1909. évi V. t.c. alapján. Bp. 1914. 979 Jász-Nagykun- Szolnok 1850 Jász-Nagykun- Szolnok 1865 Jász-Nagykun- Szolnok 1910 Csöng rád-Békés- Csanád 1850 Csöng rád-Békés- Csanád 1865 Csongrád-Békés- Csanád 1910
