Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
LASZLOVSZKY JÓZSEF - NAGY BALÁZS megszüntette ezt a híddal rendelkező átkelőhelyet. A középkori Hidvég helyének és régészeti emlékeinek azonosítását Bodnár Tamás és Pusztai Tamás végezte el, és ez lehetőséget nyújtott a területen végzett komplex kutatásokra is.28 A folyómeder átalakulása nyomán ugyanis az egyetlen folyón való átkelést felváltotta egy olyan helyzet, amelyben mind a Sajón, mind a Hernádon át kellett kelni, ha az utazó egy ilyen útvonalat választott. Nem véletlen az sem, hogy az Ónod és a középkori Sajóhídvég között húzódó út is elvesztette jelentőségét azzal, hogy az újkori Sajóhídvég átkerült a Hernád túloldalára. A korai térképeken még jól kimutatható út egyre inkább elvesztette jelentőségét, a 20. századra tulajdonképpen teljesen meg is szűnt. Ugyanehhez az úthoz kapcsolhatjuk feltételesen az ónodi vár alatt a Sajóban azonosított cölöpöket, amelyek kormeghatározása sok tekintetben pontosíthatja ezt a képet. Mindez azt is jelenti, hogy továbbra is számolni kell azzal, hogy valahol a középkori Hidvég közelében lehetett az a híd, amely a muhi csatában fontos szerepet játszott. A jelentős mederváltozások miatt azonban nagy az esélye, hogy ennek maradványai nem valahol a mai Sajó mederben találhatóak meg, hanem valamilyen már megszűnt korábbi folyóágban. De az sem kizárt, hogy ezek a maradványok a folyómozgás következtében szinte teljesen elpusztultak, vagy csak nagy szerencsével találhatók meg. 28 Bodnár Tamás: Raktárrevízióval kezdődött, a muhi csatával végződött. ( https://bit.ly/3ayrmM9 , le töltés 2022. máj. 19.); Kovács Olivér: Fémkeresősökkel rekonstruálhatják a Muhi csatát, ( https://bit.ly/ 3uLFM2k, letöltés 2022. máj. 19.) 29 Györffy Gy.: Az Árpád-kori i. m. 791., 796. 30 Uo. 804. A körömi rév közelében található maradványok és a helyre vonatkozó más topográfiai adatok jól példázzák a folyómozgás egy másik hatását. Ebben az esetben nem következett be olyan súlyos átalakulás a mederváltozáskor, mint Hidvég esetében, vagyis az egy folyón való átkelés lehetősége mindvégig megvolt ezen a szakaszon. Ugyanakkor olyan léptékű mederváltozást lehet éppen itt megfigyelni, ami azt eredményezhette, hogy az ide vezető utak iránya akár teljesen meg is változhatott. Ez utóbbi megfigyelést azonban érdemes árnyalni azzal is, hogy az útirányok megváltozása nem csupán a dinamikus folyómeder áthelyeződésekkel magyarázható, hanem egyes települések jelentőségének a megváltozásával is. Ügy tűnik, hogy Köröm viszonylag ideális helyen volt, és van ahhoz, hogy az ilyen változások hatását is elviselje, és a környező nagyobb és jelentősebb települések (így Ónod, Mohi vagy a délebbre fekvő Szalonra) korszakonkénti felemelkedését vagy eltűnését is túlélje. Ónod és Mohi jelentősége inkább a 13. századtól figyelhető meg, majd még inkább a 14. században adatolható.29 Szalonra (Hejőszalonta) viszont már Imre király idején vásáros hely volt {cum libero foro), ahol Oroszországból érkező kereskedők {mercatoribus de Ruscia venientibus) is megfordultak.30 Mindez arra utal, hogy a kelet felé vezető nagy útvonal ekkor 959
