Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
MEDERVÁLTOZÁS ÉS KONTINUITÁS A SAJÓ FOLYÓ KÖZÉPKORI ÁTKELŐHELYEINÉL inkább délebbre helyezkedett el a régióban. Ebben az összefüggésben viszont azt is érdemes megvizsgálni, hogy a kevésbé jelentős és gyors folyómozgásokat produkáló Hejő esetében mely körömi vagy éppen hidvégi átkelőhelyek lehettek a középkorban jelentősek. Ez utóbbi kérdés megválaszolásánál fontosak lehetnek az olyan régészeti megfigyelések is, mint a középkori Mohi település főutcájának iránya és elhelyezkedése, amely egészen az Árpád-korig visszakövethető, és amely még a modern postaút vonalának meghatározásánál is lényegi kérdés.31 31 Pusztai Tamás: Két középkori település szerkezeti rekonstrukciója térinformatikai eszközök segítségével. Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Studia Archaeologica 9. (2003) 407-417. Következtetések A tanulmány elején felvetett kérdések közül a két legfontosabbat kiválasztva a következő megállapításokat fogalmazhatjuk meg. A Sajó folyóhoz kapcsolódó átkelőhelyek vizsgálata egyelőre nem hozott olyan eredményt, amelynek alapján meghatározhatnánk, hogy hol kell keresni a csata leírásában szereplő hidat. Ennek pontos lokalizálása szinte lehetetlen feladat a folyó dinamikus mederváltozásait szem előtt tartva. A korábban sokszor hangsúlyozott körömi azonosítás mellett mindenképpen fel kell vetni a sajóhídvégi terület fontosságát is ebben a vonatkozásban, ahol még további, elsősorban régészeti és környezettörténeti kutatásokra van szükség. Sokkal egyértelműbb és sok tekintetben jobban általánosítható következtetéseket vonhatunk le viszont a folyóátkelők helyének kérdése kapcsán, figyelembe véve mind a földrajzi, mind a történeti kérdéseket. A Sajón található nagyobb átkelőhelyeket, ugyanúgy ahogy a Tiszán, azok a regionális földrajzi adottságok határozták meg, amelyek akár évszázadokon keresztül is egy bizonyos szűkebb régióban jelölték ki a legjelentősebb hidak, révek vagy gázlók helyét. Egy ilyen átkelőhely akár évszázadokig is ugyanott maradhatott, amennyiben valamilyen jelentős földrajzi vagy történeti változás nem kényszerítette ki áthelyeződését. A földrajzi változások közül az egyik legerősebb a meder változás. Minden olyan folyónál, ahol ez a folyamat gyorsan vagy drámai módon zajlott le, nagy az esélye annak, hogy a nagyobb utaknak is igazodniuk kellett ehhez az átalakuláshoz. Viszont mindaddig, amíg ez nem volt olyan léptékű, hogy azt a fontos, regionális adottságot is felülírta, amely az átkelőhely kialakulásához vezetett, a mederváltozást megpróbálták kompenzálni az útvonal kisebb eltolásával vagy irányának megváltoztatásával. Ha viszont ez az átalakulás ennél nagyobb jelentőségű volt (ahogy Sajóhídvég esetében láttuk), akkor szükségszerűen egy új átkelőhely jött létre, amely nagyobb távolságra is lehetett a korábbi helyszíntől. 960
