Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
MEDERVÁLTOZÁS ÉS KONTINUITÁS A SAJÓ FOLYÓ KÖZÉPKORI ÁTKELŐHELYEINÉL régész segítségével. Ezt követően egy másfajta kutatásra is sor került. Rácz Nándor, a Közösségi Régészeti Egyesület tagjának segítségével egy elektromos motorral meghajtott gumicsónakkal végighajóztuk a Sajó folyó Sajópetri és Köröm közötti szakaszát, valamint a Hernád folyó egy részét a két folyó összefolyása fölött. Eközben rögzítettük a vízben megfigyelhető cölöpmaradványok helyét, meghatározva azok jellegét, és dokumentáltuk a különböző folyó- és partszakaszok (szakadó part, lankás vízpart, zátonyos részek) jellegzetes vonásait, illetve ezek kapcsolatát a cölöpmaradványokkal. A vízi „terepbejárás” eredményeképpen két nagyobb cölöpcsoportot figyeltünk meg a Sajó folyó Ónod feletti szakaszán. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeképpen a következő átkelőhelyekre utaló megfigyelések rögzíthetőek. Cölöpmaradványok az ónodi vár közelében Az ónodi vár közvetlen közelében, a Sajó folyó vár alatti szakaszán található cölöpmaradványokról számos forrásból lehetett értesülni, és a helyi lakók is megerősítették, hogy alacsony vízállás esetén ezen a részen cölöpöket lehetett látni a mederben. Ezek a cölöpök a folyónak ma egy olyan szakaszán vannak, ahonnét csak a Sajó-Hernád közötti részre lehetett eljutni, de amelyek, figyelembe véve a folyómeder változásait, ezen a szakaszon különösen erősek voltak,24 így mindenképpen fel kell vetni azt a kérdést, hogy mennyiben lehetnek egy korábbi állapot és az ahhoz kapcsolódó úthálózat maradványai. A maradványok egy viszonylag kisebb szerkezet részei lehettek, amelyekből néhány kerek átmetszetű oszlopot lehet megfigyelni. Ezeket teljesen ellepte a víz, és csak rendkívül alacsony folyószint mellett láthatók. Az erős sodrás miatt csak előzetes megfigyelésre volt lehetőségünk, és egy kisebb minta vételére, amely nem nyújtott dendrokronológiai kormeghatározáshoz megfelelő évgyűrűsort. Ugyanakkor, az újkori térképes adatok áttekintése alapján, valamint a maradványok megőrződését is figyelembe véve, elképzelhető, hogy a középkor végéhez vagy a kora újkorhoz kapcsolhatók. Egyelőre azonban ez a megfigyelés nem bizonyítja azt, hogy a 13. században itt híddal kellene számolni. Figyelembe véve Ónod településszerkezeti helyzetét és a vár késő középkori felépülését, valamint annak kora újkori szerepét, egy itteni jelentős Sajó-átkelőhely az eddigi adatok alapján nem azonosítható a 13. század közepére. 24 Bertalan L. - Szabó G.: Mederfejlődési i. m. Cölöpmaradványok a körömi révnél és annak közelében A már említett 2021-es vízalatti régészeti vizsgálatok során merülést hajtottak végre a körömi rév mellett található bányatóban az itt megfigyelhető két cölöpcsoport vizsgálatára. Ezeket a cölöpmaradványokat jól ismeri a területtel foglalkozó 956
