Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Laszlovszky József – Nagy Balázs: Mederváltozás és kontinuitás a Sajó folyó középkori átkelőhelyeinél. A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok
Laszlovszky József— Nagy Balázs MEDERVÁLTOZÁS ÉS KONTINUITÁS A SAJÓ FOLYÓ KÖZÉPKORI ÁTKELŐHELYEINÉL A muhi csatatér kutatásához kapcsolódó földrajzi, történeti és régészeti vizsgálatok* * A tanulmány A tatárjárás Magyarországon és a mongol hódítás eurázsiai összefüggései című kutatási program keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával készült (azonosítószám: K 128880). A muhi csata történetének és a csatatér vizsgálatának régóta központi kérdése, hogy pontosan hova lokalizálható az elbeszélő forrásokból viszonylag részletesen ismert esemény, és mennyiben kapcsolható a küzdelem helyszíne a Sajó folyón egykor létezett hídhoz. A kérdés vizsgálata összetett, mivel a csata tágabb környezetének a meghatározása is felvet gondokat, ugyanakkor a Sajó folyó jelentős mederváltozásai még abban az esetben is lokalizációs gondokat okoznak, ha eltekintünk a csatatér egyéb topográfiai vonatkozásaitól. Egy most folyó kutatási program keretében mindezt újra körbejárva nem csupán a történeti és történeti földrajzi elemeket vizsgáljuk meg, hanem hangsúlyt fektetünk a természetföldrajzi kérdésekre és velük összefüggésben a területen lezajló környezettörténeti változásokra is. A jelen tanulmány éppen ezért egyrészt azzal foglalkozik, hogy a Sajó mederváltozásai milyen folyamatokat mutatnak. Ezen belül: mekkora területen és milyen mértékű mederváltozásokkal számolhatunk, és ezek mennyiben mutathatók ki a középkor időszakából? Másrészt, munkánk célja az is, hogy megvizsgálja milyen történeti, gazdasági, társadalmi és ezeken keresztül településszerkezeti tényezők befolyásolták a természeti adottságokkal összefüggésben az átkelőhelyek létrejöttét és azok áthelyeződését. A földrajzi és történeti földrajzi kutatások régóta foglalkoznak az alföldi folyók mederváltozásaival, részletesen leírták és elemezték ennek a folyamatnak a legfontosabb jellemzőit, okait és következményeit. A kislejtésű területen jelentős vízhozamváltozások jellemzik ezeket a folyókat, aminek eredményeképpen a kanyargós meder sok helyen lefűződik, kanyarokat épít, majd azokat átvágva újabb medreket hoz létre. Ezek a mozgások akár viszonylag rövid történeti időszakok alatt is jelentős kanyar-áthelyeződéseket, medermozgásokat eredményezhetnek, és egy-egy nagyobb árvíz idején akár több kilométeres változások is bekövetkeztek, különösen a nagy folyószabályozások előtt, de néha még az után is. Ugyanakkor fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy még az egymáshoz közel található alföldi folyók esetében is jelentős eltérések lehetnek a folyómozgások 943 SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM
