Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
PLÉBÁNIÁK ÉS ADÓPORTÁK - A MAGYAR KIRÁLYSÁG VÁLTOZÁSAI A 13-14. SZÁZAD FORDULÓJÁN feltételezve a teljes telki állomány 144 480 km2 volna, vagyis eszerint az ország területének kevesebb mint a fele, alig 45%-a volt jobbágy telekként kiosztva. Ez nem lehetetlen, de talán kicsit kevésnek tűnik. Ez a mérték biztosan létezett az Anjönkorban, illetve vélhetően azt megelőzően is, hasonló méretű holddal a Karoling-kor óta Európa-szerte több helyütt számoltak, de átlagnak — úgy vélem — ez sem tekinthető. Az átlagos telekméret valahol a két számított mérték között lehetett, az utóbbihoz közelebb. Ennek meghatározásához két lehetőség adódik. Az egyik, hogy valamivel több holdat számítunk egy ekealjára: Verbőci számítási módját alapul véve, amely már az 1330-as években igazolható,62 120 helyett 150 holdat. Ebben az esetben egy ekealjára 42 hektár jut, az adóporták pedig az ország területének mintegy 55%-át fedték le. A másik lehetőség, ha egyvalamivel nagyobb holddal számolunk, például egy olyannal, amelynek alapját a budai öl adhatta. Ebből levezetve egy hold nagyjából 0,32 hektárnak felelne meg, egy ekealja pedig 120-150 holddal számolva mintegy 38,5-48 hektár volna.63 Az ország területére vetítve az ekealják összterülete 49,2-61,5%, ami szintén lehetségesnek tűnik. Ez a 150 holdas ekealja egyébként meglehetősen közel esik az Angliában 1300 körül átlagosnak tekintett, 120 acre, átszámítva kb. 49 hektár méretű carucatához, óangol nyelven p lögeslan amit 62 1336: A zichi és vásonkeői gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára I. Kiad. Nagy Imre - Nagy Iván - Véghely Dezső. Pest 1871. n. 475 (495). 63 Talán nem lényegtelen az sem, hogy egy budai ölből levezetett, a délnémet mértékhez közel álló 150 holdas telek az úgynevezett szokásos vagy kis holdban számolva kb. 170 holdat ad, egy szokásos kis holdban megadott 120 holdas telek pedig a nagyobb holddal számolva kb. 100 holdasnak felel meg. A szakirodalom két szélső értéke a kétféle holddal számolva valójában a telekre két, egymáshoz jóval közelebbi szélső értéket ad, az egyik - a Bogdánnál szokásos ekealjának nevezett - 33,6 ha nagyságú, a másik - az angol carucata méretéhez közel álló - 48 hektár nagyságú. Ez utóbbihoz egyébként nagyon közel esik a régi frank Königshufe is a maga 47,87 hektáros méretével. A méret mindhárom esetben a teljes, külsőségekkel együtt számolt telekre vonatkozik. Mindemellett kétségkívül létezett Európában ezeknél jóval kisebb telekméret is, lásd a 44. jegyzetben. 64 A carucata. további angol megfelelője volt a hide, amely az egy család ellátásához szükséges területet, illetve magát a paraszti telket jelentette, és átszámítva átlagosan szintén 120 acre volt. Meg kell jegyeznünk, hogy mind Angliában, mind Magyarországon ezek a mértékek hozzávetőlegesek voltak. Az ekealja vagy később a telkek tényleges méretét a föld minősége és számos más tényező is befolyásolta. Oxford English Dictionary. Oxford 1888. „carucate, n.” címszó. Számolni azonban csak az elméleti átlaggal tudunk, amely ráadásul a korai időszakban minden valószínűség szerint megközelítően leírta a valóságot is. neve alapján is az Árpád-kori ekealjának feleltethetünk meg. Mivel a szántás korabeli eszközei és a rendelkezésre álló igaerő tekintetében nem feltételezhetünk hatalmas különbséget Anglia és Magyarország között, nem meglepő, ha az egy parasztgazdaság által megművelhető földterület nagysága is közel esett egymáshoz. A két hold közül a kisebb a római iugerum\)ó\ származó Karoling-kori {arpent), illetve a középkori Eszak-Itáliában használatos területmértékhez {bio Ica) áll közel, a nagyobb a dél-német, bajor területeken ismert, kb. 0,34 hektáros mérték {morgen, tagwerk) rokonságába tartozik. A középkori Magyar Királyság területén mindkettőnek az 934
