Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
F. ROMHÁNYI BEATRIX ismerete feltételezhető, mindkét hold, illetve mindkettő származéka lehetett helyi szinten mensura usualis, ahogy az is vidékenként változhatott, hogy hány holdat számítottak egy ekealjára, illetve egy telekre. A szepesi és túróéi példában Szűcs Jenő tulajdonképpen egy délnémet mértékkel mért, 150 holdas ekealjával számolt. Annak azonban, hogy négy szepesi lándzsásnak, illetve hat turóci jobbágyfiúnak kellett egy páncélost kiállítania, talán mégsem az általuk művelt föld eltérő termékenysége, hanem inkább a telek mérete (és nem mellékesen a használt területmérték) volt az oka. Négy 150 holdas, dél-német holdban mért ekealja ugyanis szinte pontosan ugyanakkora, mint hat 120 holdas, kis holdban mért ekealja, átszámítva összesen kb. 202-205 hektár, vagyis mind Szepesben, mind Turócban valamivel több mint 400 hektár volt szükséges egy páncélos katona kiállításához. Annak, hogy egy-egy régióban melyik holdat használták és hány holdat számítottak egy ekealjára, illetve közvetve egy telekre, számos oka lehetett. Az egyik ezek közül azzal függhetett össze, hogy az adott régióban a megtermelt gabonából mekkora gabonát nem termelő népességet kellett eltartani. Ha ez a létszám kicsi volt, akkor nyilván kisebb területet kellett bevetni, ami indokolhatta a külsőségekkel együtt számított telek méretének kisebb voltát is. Turóc vármegye esetében történetesen tudjuk, hogy a turóci prépostságnak a vármegye területén alig volt birtoka, viszont több egész és részbirtokkal rendelkezett a Kisalföldön, különösen a Mátyusföldön.65 Ennek a sajátos birtokstruktúrának az oka vélhetően az volt, hogy a prépostság a kisalföldi birtokairól gabonát szállított Turócba, vagyis a többlet gabonaigényt nem a helyi termelésnek kellett biztosítania. Ez különben — hegyvidéki területről lévén szó - nem is meglepő, hasonló jelenségre a Kárpát-medence más területein is lehet példát találni. 65 1252: Richard Marsina: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae IL Bratislava 1971. 278. (DL 369). 66 The Customary Law of the Renowned Kingdom of Hungary: A Work in Three Parts Rendered by Stephen Werbőczy (The „Tripartitum”). Eds. and transi. János M. Bak - Péter Banyó - Martyn Rady (The Laws of the Medieval Kingdom of Hungary, V.) Bp. 2005. art. 133 §15, §18, §24; Magyi János közjegyző formuláskönyve. Formularium notarii publici Johannis Magyi. Kiad. Dreska Gábor. Bp. 2019. 172-173. Az egész telek átlagosnak tekinthető méretének meghatározásához vissza kell térnünk a közbecsű-jegyzékhez, amely gyakorlatilag azonos formában és tartalommal maradt fenn Verbőci Tripartitum^^n és Magyi János formulaskönyvében. Eszerint egy királyi ekealja, vagyis 150 királyi hold (131,55 hektár) szántóföld vagy erdő értékét 3 márkára (Verbőcinél az ezzel egyenértékű 3 girára) kellett becsülni. Ugyanennyi a becsértéke egy lakott és művelt nemesi teleknek, egy lakott jobbágy teleké pedig ennek a harmada.66 935
