Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
F. ROMHÁNYI BEATRIX ezáltal a termelékenység növekedése, illetve egyes vidékeken a megnövekedett lélekszám miatt a kialakított telkek száma és mérete is változhatott, továbbá nyilvánvalóan számolni kell a telekaprózódással is. Solymosi László Veszprém megye 1488. évi dézsmajegyzékéről írt tanulmányában mutatott rá arra, hogy rövid idő, mindössze tíz év alatt milyen jelentős változás történhetett egyes falvak telekállományában, illetve háztartásszámában.53 Figyelembe véve a 15. század elejétől egyre jobban érzékelhető bevándorlást és belső migrációt, a telkek számának növekedése és ezzel párhuzamosan méretük csökkenése a nyugat-szlavóniai, a dunántúli és a felvidéki területeken lehetett különösen látványos, miközben számolnunk kell egyes telkek művelésből való kivonásával is — akár a jellemző művelési ág megváltozása (például szőlő telepítés vagy legelő területek kialakítása), akár a termőföld kimerülése miatt. Ebből sajnos az is következik, hogy ezeknek a területeknek a középkor végi, kora újkori adatai csak erős megszorításokkal használhatók a középkor korábbi időszakaira, a 13-14. század fordulójára pedig település szinten valószínűleg már egyáltalán nem relevánsak.54 Ugyanakkor az összkép nem változott meg gyökeresen. Éppen az imént említett Veszprém megyében a pápai tizedjegyzék szerint 40 falusi plébánia volt, ami a fenti számítás alapján mintegy 4000 portát jelentene — Solymosi számításai szerint 1488-ban 3903 jobbágyporta adózott.55 53 Solymosi László: Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. In: Tanulmányok Veszprém megye múltjából. (A Veszprém Megyei Levéltár Kiadványai 3.) Veszprém 1984. 130. 54 Hasonló következtetésre jutott tájtörténeti kontextusban Konkoly-Gyúró Éva és kutatócsoportja az I. katonai felmérés és a NASA által készített műholdfelvételek összehasonlító elemzése alapján a 18. és a 20. század közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgálat az úgynevezett ősgyepekre és erdőterületekre irányult. Konkoly-Gyúró Eva - Király Géza - Nagy Dezső - Balázs Pál- Tirászi Agnes: Overview of the 18th-20th Century Military Surveys in the Light of the Land Cover Change Assessment in Eastern Central Europe. E-Perimetron 12. (2017) 4. sz. 142-180. 55 Solymosi L.: Veszprém megye i. m. 133. Mivel a változások miatt a késő középkori adatokból aligha lehet az 1300 körüli kiinduló állapotra visszakövetkeztetni, más módon kellene megközelíteni a jellemző, átlagos telekméret kérdését. Bármit gondolunk is az egykori valóságról, bármekkora területi eltérések voltak is akár a hold, akár a telek méretét illetően, van egy objektív korlát, nevezetesen a középkori Magyar Királyság területe, ahol a telkeknek el kellett férniük. Minthogy a plébániák Alsó-Szlavóniát is lefedték, ezúttal az egyházmegyék összterülete lesz az alap, ami összesen mintegy 330 000 km2. A további számoláshoz nem áll túl sok adat a rendelkezésünkre, és - amint látni fogjuk - azok sem ellentmondásmentesek. Viszont arra alkalmasaknak látszanak, hogy kizárhassuk a durván rossz eredményt adó adatokat, más területekről származó középkori források bevonásával pedig valamivel közelebb 931
