Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
F. ROMHÁNYI BEATRIX Ellenpróbaként tegyük fel, hogy mégsem volt 430 000 adóporta az Anjou-kor elején. Azzal — úgy vélem — nem érdemes számolnunk, hogy több volt (bár elméletileg ez is elképzelhető). Életszerűbbnek tűnik azonban annak feltételezése, hogy kevesebb volt, hiszen például a peremterületek betelepítése még nem zárult le. Csupán 9-10%-kal kevesebb telekkel számolva az egy plébániára jutó telkek száma nagyjából 90 - ez, úgymond, még elképzelhető. Ebben az esetben vagy már 1300 körül 5 főnél nagyobb, kb. 5,5 fős átlagos jobbágyháztartásokkal kellene számolnunk, vagy magasabb arányt jelentett a nem jobbágy jogállású népesség, a jobbágynépesség lélekszáma pedig kevesebb volna, mint 2 millió. Bármelyik modellt fogadjuk el, egy jobbágy teleknek a teljes népességre vetítve csaknem 6 főt kellene eltartania, ami kb. 12-14%-kal több termést, vagyis vagy ennyivel jobb termelékenységet, vagy ennyivel nagyobb szántott területet feltételez. A kérdés az, hogy a korabeli európai és magyarországi termelési viszonyok között ez vajon elképzelhető-e. Franciaországban például azok, akik vitatják a nevezetes ötös szorzó érvényességét a középkori viszonyok között, nem felfelé, hanem lefelé szokták módosítani.37 A harmadik lehetőség az, ha az ország népességét vesszük arányosan kevesebbnek; ekkor viszont az egy plébániát eltartó hívek száma kerülne mind a francia, mind az angol adat alá. Ráadásul ebben az esetben az egy koldulórendi kolostorra jutó lélekszám is csökkenne, és azt kellene feltételeznünk, hogy Európában a Magyar Királyság kolostoreltartó képessége volt a legerősebb - ezt pedig, valljuk be, nehezen tudnánk további érvekkel alátámasztani. 37 Például J. Krause: The Medieval Household: Large or Small? The Economic History Review NS 9. (1957) 420-432. Cikkében Krause áttekintette a különféle történeti demográfiai indikátorokat és módszereket, valamint elemezte a vonatkozó szakirodalmat, különösen J. C. Russell nézeteit. 38 Magyarország (a győri püspökséggel együtt): 4212 (4410/4418); Anglia: 8085 (8230); Franciaország: 31 624 (32 500). A három terület egymás közti aránya: 1 : 1,9 : 7,6. 39 Beatrix E Romhányi: Mendicant Networks and Population in a European Perspective. In: Medieval East Central Europe in a Comparative Perspective. Eds. Gerhard Jaritz - Katalin Szende. Abingdon 2016. 99-122. A lélekszám A fentiek alapján, a bizonytalanságokat mindvégig szem előtt tartva, érdemes valamiféle modellt készíteni az ország 1300 és 1500 közötti népesedési viszonyairól is. Az ország teljes lélekszáma 1330 körül mintegy 2,3 millióra tehető. Erre utal egyrészt a magyarországi plébániahálózat mérete a korabeli angol és francia plébániahálózathoz viszonyítva,38 de ezt támasztja alá a koldulórendi kolostorok száma is. Az egy kolostorra jutó lélekszámot a korabeli angol és dán, Európában egyébként inkább alacsonynak számító adatokkal egyezőnek véve az ország teljes népességére 2 305 000 főt kapunk.39 A kolostoreltartó képesség alapján vé925
