Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
FAZEKAS CSABA leginkább találó, miszerint „túlzott elvárás egy olyan járványos betegségtől, mint a kolera, hogy közvetlenül forradalom kitörését idézze elő”.60 60 Uő: Epidemics and Revolutions i. m. 146. 61 Sperber, J.: The European Revolutions i. m. 109. 62 Uo. 110. A téma részletesebb elemzésére, a kapcsolódó történészviták említésével: J. C. Zadoks: The Potato Murrain on the European Continent and the Revolutions of 1848. Potato Research 51. (2008) 5-45. 63 Sperber, J.: The European Revolutions i. m. 111. 64 Megjegyezzük, az 1840-es évekbeli európai agrárválság és az 1845 utáni éhínség története Magyarország vonatkozásában jórészt feldolgozatlan, néhány alapos tanulmány áll csupán rendelkezésünkre, például Rémiás Tibor: Az 1847. évi éhínség Torna vármegyében. Történelmi közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából 1. (1997) 1. sz. 148-177.; Czoch Gábor: A reformkori közigazgatás az éhínséggel szemben (1845-47). In: A mesterség iskolája. Tanulmányok Bácskai Vera 70. születésnapjára. Szerk. Bódy Zsombor - Mátay Mónika - Tóth Árpád. Bp. 2000. 371-389. 65 Evans, R.J.: Epidemics and Revolutions i. m. 127. A forradalmakat vagy zavargásokat megelőző társadalmi válsághelyzet kialakulásában valamivel nagyobb szerepe lehetett az 1845-1846-os katasztrofális terméseredményeknek, az annak nyomán több helyen kialakuló éhínségnek, a kereskedelmi forgalom visszaesésének és a pénzügyi válságnak, s kétségtelen, hogy a „történészek utólagos magyarázatával” szemben ekkor sokan érezhették elkeseredettségükben késztetést arra, hogy drasztikus eszközökkel változtassanak az életkörülményeiken.61 Az írországi „nagy éhínség” története viszonylag jól ismert, s bár Európa más országaiban nem volt annyira katasztrofális a helyzet, 1846—1847 folyamán német és francia területeken több száz „burgonyalázadásra” került sor, melyeket csak karhatalommal tudtak megfékezni. Ugyanakkor - hívja fel a figyelmet monográfiájában Jonathan Sperber - 1847 már jobb termésű év volt, 1848 előtt mérséklődtek az élelmiszerárak, és az „éhséglázadások” számát nemcsak a karhatalmi fellépések, hanem a hatósági intézkedések (ingyenkonyhák felállítása, élelmiszer-kivitel tilalma stb.) is jelentősen csökkentették.62 Mint öszszefoglalóan írja: „Az 1848-as forradalom nem tekinthető egy glorifikált éhséglázadásnak vagy a magas élelmiszerárakra adott kétségbeesett válasznak, valójában a forradalom akkor kezdődött, amikor az árak már mérsékelt szintről is csökkenni kezdtek”, bár kétségtelen, hogy az 1845-1846-os rossz terméseredmények — akár a kollektív tudatalattiban is — később látens módon szintén hozzájárulhattak a radikális társadalmi változások igényléséhez,63 tegyük hozzá a magyarországi példa kapcsán: a jobbágyfelszabadítás gondolatának térnyeréséhez.64 A kérdéssel talán legalaposabban foglalkozó Richard J. Evans vonatkozó kérdéseit érdemes magyar viszonylatban is feltenni.65 Ha tehát azt kérdezzük, hogy a 19. század „nagy politikai felfordulásaiban” szerepet játszott-e a kolera, akkor 1848-1849 kapcsán erre sokkal inkább „nem”-mel válaszolhatunk. Láttuk, 1831-ben más volt a helyzet, s a kolera nyomán kialakult zavargásoknak komoly 93
