Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
PLÉBÁNIÁK ÉS ADÓPORTÁK - A MAGYAR KIRÁLYSÁG VÁLTOZÁSAI A 13-14. SZÁZAD FORDULÓJÁN közé tartozik például a Szolnok vármegyei Tétmonostor, a Bodrog vármegyei Tárnokmonostor, de akár a Csongráddal szemközti Ellésmonostor is. Ehhez hasonló intézményre a 16. század közepéről is ismerünk példát: a cikói templomban 1546-ban nem kevesebb mint kilenc pap szolgált.19 Az intézménytípus iránti igényt jelzi a 13. században a Csanádi egyházmegyébe eső ittebői bencés apátság esete is, amelyről 1219-ben azt írták, hogy a szerzetesek - miután hamispénz verésén érték őket - megszöktek, a püspök pedig, kihasználva az alkalmat, társaskáptalanná alakította a monostort.20 19 K Németh András — Szeberényi Gábor — Fedeles Tamás: Nl egyházmegye templomos helyeinek adattára. In: A pécsi egyházmegye története. 1/2. A középkor évszázadai (1009-1543). Rövidítések adattárak, mutató. Szerk. Fedeles Tamás - Sarbak Gábor - Sümegi József. Pécs 2009. 103. 20 AMTF 3. 316-317. A társaskáptalan valószínűleg a tatárjárásnak esett áldozatul, a térség demográfiai viszonyainak átalakulása pedig nem igényelte a felélesztését. 21 E Romhányi Beatrix: És ha mégis tudtak számolni? Avagy: hány katona kell az ország védelmére? In: Hadi és más nevezetes történetek. Tanulmányok Veszprémy László tiszteletére. Szerk. Kincses Katalin Mária. Bp. 2018. 115-116. A plébániák és a telkek kapcsolata Már a korábbi elemzés során feltűnt, hogy a plébániák száma és a telkek száma között valamiféle összefüggés lehet, amit az is megerősített, hogy az egy plébániára jutó telkek aránya közel esett a hasonló, 1328-ban készült francia összeírás alapján számolt arányokhoz. Eredetileg a szakirodalomban hagyományosan használt 400 000 telekkel számolva 93,2 telekről beszélhetünk, a francia öszszeírás szerint ugyanez az arány 104,2 háztartás/plébánia. Egy későbbi cikkben továbbá arra a következtetésre jutottam, hogy az általában emlegetett 400 000 adóportánál valamivel többnek kellett lennie a 15. század végén: a katonaállítási kötelezettségek alapján ez a szám 428 000-432 000 közé esett.21 A különbség oka az, hogy a kincstár könyvelése pénzforgalmi szemléletű volt, ezért az adó beszedésének költségét (esetünkben mintegy 7%-ot) — amely már be sem érkezett a kincstárba - eleve nem könyvelték el. A 15. században kétféle módon határozták meg a megyénként kiállítandó katonák számát: 33 telek után egy fő, vagy 100 telek után 3 fő. A két számítási mód közötti 1%-os különbség éppen 4000 telket jelent. A valóságban azonban, úgy vélem, mindkét számítás közelítés volt, és a két szám átlagával, 430 000 adóportával érdemes számolni, ami még szorosabb összefüggést mutat a plébániákkal. Kérdés azonban, hogy a 15. században meglévő 430 000 adóporta valóban megvolt-e már a 14. század elején, amint az a plébániák száma alapján felvethető. A kérdésre akár egy egyszerűnek tűnő számítással is felelhetnénk: elég volna az adóporták feltételezett számát megszorozni a háztartások átlagos létszámával, majd az így kapott lélekszámot kiegészíteni a 916
