Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
F. ROMHÁNYI BEATRIX van szó, ahol néhány tucat, a plébániatemplomtól távol lakó hivő lelkigondozását kellett biztosítani. Arról, hogy mit érthettek a korszakban „nagy távolságon”, egy 1342-ben kelt oklevélből alkothatunk képet.9 Eszerint a Zala megyei nemesek Tapolcán tartott generalis congregatiófen István fia Tamás és Diszeli Tywan fiai, Pál és János elmondták, hogy van a plébániájuktól (ecclesiaparochialis) nagy távolságra lévő örökbirtokukon egy lakótelkük (mansioh de mivel az egyház közelében akarnak lakni, ezért egy nagy földrészüket elcserélték Keszin a veszprémi egyház jobbágyának földrészére. E cserébe a veszprémi püspök is beleegyezett. Tekintve, hogy a néhány évvel korábban készült pápai tizedjegyzék szerint a környék plébániahálózata meglehetősen sűrű volt (ez egyébként Zala megye egészére is igaz), a templomtól nagy távolságra lakni nem jelenthetett többet 3-3,5 kilométernél. Az ügy kimeneteléből ítélve ez már elég nagy távolságnak számított ahhoz, hogy valaki úgy döntsön, inkább beköltözik a faluba, és ezt mások is kellő indoknak fogadták el. Nem állítom, hogy a zágrábi egyházmegyei példában is ilyen kis távolsággal kell minden esetben számolni, de az sem valószínű, hogy a filiák távolsága az anyaegyháztól ennek a többszöröse lett volna. 9 Anjou-kori Oklevéltár 26. 1342. Kiad. Piti Ferenc. Bp.-Szeged 2007. 226. sz. 10 ÁMTF 1.: Dál, Szent Egyed (854); Ireg, Szent István király (859); Kákát, Szent Kereszt (860); Lovas, Szent György (863); Szér, Szűz Mária (872); Szilas, Szent Imre (872); Valkány, Szent Ilona és Szent Erzsébet (875-876). 11 ÁMTF 1. 863-864. 1299: Felvelnuk, quae moderno vocabulo Makofalva vocaretur. A települést 1337-ben már Wasarhel Mokonak nevezték. 12 Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején I. Bp. 1891. 421. 13 ÁMTF 1. 849., 861., 870-872. A másik példa a Csanádi egyházmegye területéről való. 1274-ben a Csanád nem ágai megosztoztak a megyében fekvő birtokaikon, és ekkor összesen nyolc fennálló templomot is megemlítettek, védőszentjükkel együtt.10 A listában vannak ezen felül -egyháza utótagú helynevek is, ezek azonban a birtokosztály idején már biztosan nem működő templomok voltak. Az említett templomok közül csupán egy, Valkány került be a pápai tizedjegyzékbe. Ireg és Dál helyett megtaláljuk viszont, két pappal, az éppen a 13. század végén nevet váltó Makót, amely szerepelt a birtokosztályban, de templom nélkül.11 Lovas közelében a rábéi plébániát találjuk, amely szintén a Csanád nem birtoka volt. A két valkányi templom, illetve az 1274-ben a közelükben említett, ma már nem azonosítható Szér és Szilas közül a tizedjegyzék szerint plébánia csak az egyik valkányi templomból lett.12 Emellett néhány további adat is van a 13. század végén, illetve a 14. század első harmadában létező templomokról, például Kér Szűz Mária-templomát említik 1247-ben és 1284-ben, Béz Szent János-templomát 1329-ben és 1338- ban - utóbbi alkalommal az is kiderül, hogy kőből épült -, Szőllős Szent Pétertemplomát szintén 1329-ben, Szentlászló és Szentmargit kőtemplomát 1322-ben.13 913
