Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI Ügy gondolom, hogy 1848-1849. kapcsán érdemes a kérdést alaposabban körüljárni, s felvetni azt, hogy beszélhetünk-e a több ezer áldozatot követelő kolera társadalmi mozgósító hatásáról általában és konkrétan Magyarország esetében? A szegénység, a kiszolgáltatottság, a kilátástalanság kollektív érzése nyilvánvalóan kiválthat — leginkább zavargásokban testet öltő — reakciókat, az életkörülményeket radikálisan javítani, a jogokat az elkeseredettség hatása alatt egyik pillanatról a másikra jelentősen kiterjeszteni akaró megmozdulásokat, különösen olyan sokkhatásra, mint egy gyógyíthatatlan betegség járványos fellépése.52 (Főleg annak nyomán, hogy az ipari forradalom és a modernizáció alapvető társadalmi változásokkal járt, amiben ki előrébb, ki hátrébb tartott.)53 Nyilvánvaló továbbá az is, hogy a tömegek véleménye ugyanúgy megváltozhat társadalmi és politikai kérdésekről (például a hatalom gyakorlásának módjáról és az abban illetékesek köréről), mint ahogy a járványok természetéről is (például, hogy azok valóban bűneinkért való isteni büntetések-e).54 A járványok megzavarhatják a társadalom megszokott működését, és alkalmasak lehetnek arra, hogy elfojtott társadalmi ellentéteket hozzanak felszínre, amelyek szerepe — elvben — felértékelődhet egy társadalmi-politikai felfordulás idején.55 Nem feltétlenül és nem törvényszerűen. 52 Thomas, A. J.: The Lambeth Cholera Outbreak of 1848-1849. i. m. 224. 53 Uö: Cholera. The Victorian Plague i. m. 99-100. 54 Beth Torgerson: Reading the Brontë Body. Disease, Desire and the Constraints of Culture. New York 2005. 42. 55 Evans, R. J.: Epidemics and Revolutions i. m. 126., 132. 56 Gerald Weissmann: Daumier and the Deer Tick. Hospital Practice 24 (1989) 5. sz. 181-200., itt: 186.; Jonathan Sperber: The European Revolutions, 1848-1851. 2. kiadás. Cambridge 2005. 109. 57 Vo. Rosenberg C. E.: The Cholera Years i. m. 8. 58 Evans, R J.: Epidemics and Revolutions i. m. 135. 59 Uö: Death in Hamburg i. m. 250-251. Sok kortárs és későbbi történész vélekedett úgy, hogy „nem lehet véletlen” a kolerajárványok és a forradalmak időbeli egybeesése az 1830-as évek elején, illetve az 1840-es évek végén, például 1848-ban a Párizsból a kolera elől vidékre költözők hullámait, a városi zavargásokat Alexis de Tocqueville is a forradalom nyomán létrejövő második köztársaság válságjelenségeiként értékelte.56 Ennek kapcsán tehát fontos kritikával kezelni az egykorú véleményeket, amelyek hajlamosak voltak összefüggést feltételezni az egyidejű események között.57 Az 1848-as forradalmak és a kolera közötti kapcsolatok tényét önmagában vitathatóvá teszi, hogy a nagy forradalmi hullám az év tavaszán söpört végig Európán, míg a kolera súlyos járványhelyzetet csak az ősz folyamán idézett elő,58 s ugyanez volt a helyzet Magyarország esetében is. (Jellemző példa lehet erre Hamburgé, ahol augusztusban lezajlottak a nagyobb tüntetések, a kolera csak később, szeptemberben ütötte fel a fejét járványos formában.59 ) Alighanem Richard J. Evans megjegyzése a 92
