Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
PLÉBÁNIÁK ÉS ADÓPORTÁK - A MAGYAR KIRÁLYSÁG VÁLTOZÁSAI A 13-14. SZÁZAD FORDULÓJÁN évektől a szigorú ferencesek bolgár őrségének egyik kolostora működött, aminek szintén kellett legyen előzménye. Ez a nyolc alföldi település tehát statisztikai szempontból akár figyelmen kívül is hagyható, ugyanis például a népesség számításnál csupán néhány ezres eltérést okoznak. A teljes településhálózat szempontjából azonban mégis van jelentősége a megjelenítésüknek. Végigtekintve az adatokon látszik, hogy az 1330 körül létezett plébániák mintegy 80%-a benne van a pápai tizedjegyzékben, további csaknem 11%-uk pedig egykorú jegyzékből ismert. Ehhez hozzászámítva a győri püspökség rekonstruált plébániahálózatát és a barcasági dékánságot, az eredmény kb. 97%, az ilyen-olyan okok miatt vagy véletlenül kimaradt plébániák a teljes mennyiség 2,5-3%-át teszik ki. Röviden ki kell térni néhány ellentmondásos adatra is, amelyeket nem vettem fel az adatbázisba. A történeti és régészeti irodalomban rendre egyházas helyekről szokott szó esni, és valóban, viszonylag sok olyan templomról van tudomásunk az 1300 körüli évtizedekből, amelyek nem kerültek bele a pápai tizedjegyzékbe. Annak, hogy a kiegészített listába sem kerültek bele, az az oka, hogy egyeseket közülük eleve kápolnának neveztek, míg másoknál csak templomépületről van szó pap említése nélkül. Ez utóbbi persze nem feltétlenül perdöntő bizonyíték, mégis több érv szól e templomok kihagyása, mint felvétele mellett. A probléma lényegét két, földrajzilag egymástól távoleső példával szeretném illusztrálni. A zágrábi egyházmegye plébániáiról 1334-ben készült jegyzékben a goricai főesperesség egyik alesperességének összeírása olyan részleteket is tartalmaz, amelyeket más főesperességekben nem rögzítettek. A vivodinai alesperesi kerületben ugyanis - a kora újkori canonica visitatiókhoz hasonlóan - minden plébánia mellett feltüntették a fiókegyházaikat is.8 A részletes felsorolás oka nem ismert, de talán nem tévedünk nagyot, ha úgy véljük, ennek az alesperesi kerületnek a sajátossága állt a háttérben. A listából kiderül, hogy a kerület plébániái közül csupán kettőnek nem volt filiája, és a nyolc plébániához összesen tizenöt további templom tartozott, vagyis csaknem háromszor annyi egyházas hely volt, mint ahány plébánia. Sajnos, ezekről a templomokról semmit sem tudunk a védőszentjükön kívül. Valószínűleg a terület szórtan elhelyezkedő települései miatt volt rájuk szükség, de azt nem tudjuk, hogy egy-egy kápolna hány családot szolgált. Elképzelhető, hogy ennek az alesperesi kerületnek a plébániáihoz valamivel több lélek tartozott, mint más vidékeken, de az is lehet, hogy egészen apró kápolnákról 8 Buturac, J.: Popis i. m. 86. Vivodina: 2 filia, Medika: 5 filia, Podzemelj: 2 filia, Crnomelj: 2 filia, Semic: 3 filia, Vinica nad Kupi: 1 filia, Kápolnákat olykor más plébániák mellett is megemlít a zágrábi püspökség összeírása, ilyen rendszerszerűen azonban csak ebben az alesperességben jegyezték fel őket. Ugyancsak találni utalásokat fiókegyházakra a pápai tizedjegyzékben is, például a honti főesperességben (Ipoly)nyék és az azonosítatlan Cohum filiaként van feltüntetve, mindkettő ennek megfelelően összeg nélkül. Vö. Rationes collectorum. 216. 912
