Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Plébániák és adóporták – a Magyar Királyság változásai a 13–14. század fordulóján
F. Romhányi Beatrix PLÉBÁNIÁK ÉS ADÓPORTÁK - A MAGYAR KIRÁLYSÁG VÁLTOZÁSAI A 13-14. SZÁZAD FORDULÓJÁN Az 1332—1337-es pápai tizedjegyzék a középkori Magyarország egyik legértékesebb és legtöbbet faggatott forrása. Néhány évvel ezelőtt magam is részletesen foglalkoztam vele,1 némi indoklást igényel tehát, hogy miért veszem elő a témát ismét. Az indoklást kicsit távolabbról kell kezdenem. 2019-ben felkerült a Történettudományi Intézet webszerverére annak a térképes adatbázisnak a Bétaverziója,2 amelynek egyik első és máig a legnagyobb összefüggő adathalmaza a pápai tizedjegyzék és a hozzá kapcsolódó források, elsősorban az 1334-es zágrábi jegyzék adatait tartalmazza. Az adatbázis ellenőrzése és frissítése során immár azokat az egyedi adatokat is igyekeztem feldolgozni és beilleszteni, amelyek a tizedjegyzék készülésének időpontjában biztosan létező, de a jegyzékből mégis hiányzó plébániákra vonatkoznak. A pápai tizedjegyzékről írt cikkem egyik fő következtetése az volt, hogy a jegyzék statisztikai értelemben teljesnek tekinthető, és a térképen üresen maradó területek plébániahálózata valóban rendkívül laza volt a 14. század elején. Az adatbázis ellenőrzése ezt megerősítette, s egyben valami másra is rámutatott, ami további elemzésre ösztönzött. Az adatok azt sugallták, hogy országos szinten korreláció lehet a plébániák és a jobbágy telkek között, ami Európában nem is volna példa nélküli. Franciaországban az 1328-ban készült összeírásból — amely nemcsak a plébániákat, hanem a háztartásokat is tartalmazza - ez egyértelműen kiderült, és a francia kutatás fel is használta ezeket az adatokat a 14. századi lélekszám-becslésekhez. (Hasonlóképpen használta az adatokat az angol kutatás is.)3 Amennyiben hasonló összefüggést sikerül kimutatni a magyarországi adatok esetében, az egy lépéssel közelebb vihet az ország középkori népesedéstörténetének megismeréséhez is. A kérdés tehát az, hogy az 1 E Romhányi Beatrix: A középkori magyar plébániák és a 14. századi pápai tizedjegyzék. Történelmi Szemle 41. (2019) 339-360. A tanulmány egyik legfontosabb következtetése, hogy a magyarországi plébániahálózat struktúráját tekintve összevethető a korabeli angol és francia plébániahálózattal. Emellett az is világossá vált, hogy a pápai tizedjegyzék és a zágrábi jegyzék szorosan összetartozó, egymást kiegészítő forrás, így az összeírásból ténylegesen csak a győri egyházmegye adatai hiányoznak, de még annak egyösszegű befizetését is megtaláljuk a tizedszedők könyvelésében. Ebből pedig az is következik, hogy az alföldi plébániák hiánya a jegyzékből, amit korábban részben a forrás részleges pusztulásával, részben a tizedszedők hanyagságával magyaráztak, a területre jellemző, nagyállattartó gazdálkodás egyenes következménye. 2 http : //középkori-terszervezes. ab tk.hu 3 Taxatio Ecclesiastica Angliáé Et Walliae auctoritate P. Nicholai IV, circa A.D. 1291. Kiad. Thomas Astl - Sámuel Ayscough - John Caley. London 1802.; Ferdinand Lot: L’état des paroisses et des feux de 1328. Bibliothèque de l’École des chartes 90. (1929) 51-107. és 256-315. Az angol és wales-i adatok feldolgozása: Taxatio Database - https://www.dhi.ac.uk/taxatio/ (letöltés 2021. szept. 21.). 909 SZÁZADOK 1^6. (2022) 5. SZÁM
