Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
FAZEKAS CSABA minősítette az orosz seregben pusztító kolerát.46 A szöveg tükrözi a kétségbeesett kísérletet a lakosság mozgósítására, amelyben a magyar ügyet természetfölötti jelentőségűnek, a járványt pedig abban alkalmazott eszköznek nevezte.47 46 KLÖMXV. 716. 47 A vallási motívumokkal való mozgósítás igénye ellentmondott „a magyar forradalom antiklerikális és felvilágosult szellemének”, hasonlóan Horváth Mihály püspök és kultuszminiszter „keresztes hadjárat” szervezését célzó felhívásához. Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-49-ben. Bp. 1983. 307. 48 Lásd például Norman Davies: Európa története. Ford. Bojtár Endre - Bojtár Péter. (Europica vari etas) Bp. 2002. 725-726. 49 Thomas, A.J.: Cholera. The Victorian Plague i. m. 67. 50 Evans, R. J.: Death in Hamburg i. m. 249. 51 Erről legutóbb: Tóth Kálmán: Az 1831-es kolerajárvány politikai eszmetörténeti tanulságai. In: Politika- és Allamelméleti Kutatóintézet szemináriumai. 2020 tavasz. ( https://bit.ly/3aD7Bzt , letöltés 2021. jún. 12.) A magyarországi forradalom és szabadságharc eseményei olyan mértékben háttérbe szorították a pusztító kolerát, hogy még a pandémiák egyik legismertebb következményét, az egészségügyi ellátórendszer modernizációját és a közművesítést is kevéssé kapcsolhatjuk csak hozzá, ellentétben a nyugat-európai példákkal. Anglia és Franciaország nagyvárosaiban a kolera tanulságainak levonása nyomán megindultak ezek a folyamatok,48 és azt is tudjuk, hogy például az építésügyi szabályozásokra is hatással voltak (épületek távolsága, mellékhelyiségek kialakítása stb.).49 A kolera mint „mozgósító tényező” 1848—1849-ben Mint említettük, szembetűnő, hogy a 19. század kolerajárványai gyakran egybeestek az európai történelem több nagyszabású eseményével, forradalmakkal, függetlenségi háborúkkal, nagyhatalmi konfliktusokkal. (1830—1831-ben a júliusi forradalom és a lengyel szabadságharc, 1848-1849-ben nagy forradalmi hullám és függetlenségi háborúk, 1854—1855-ben a krími, 1866-ban a porosz—osztrák háború stb.)50 Persze hozzátehetjük, hogy sok olyan év volt, amikor ilyen párhuzamról nem beszélhetünk. Mégis érdemes feltenni a kérdést a magyar 1848—1849 kapcsán: vajon volt-e a kolerajárványnak a társadalom gondolkodásában, reakcióiban olyan lenyomata, amely cselekvésre, politikai érdekérvényesítésre ösztönzött. A kérdés felvetése azért is jogos, mert a kolera első európai pusztítása 1831- ben köztudottan súlyos áldozatokkal járó zavargásokhoz vezetett, különösen Eszakkelet-Magyarországon. Ma már minden bizonnyal túl vagyunk a korábbi történetírás azon tézisén, miszerint a kolera nyomán antifeudális parasztfelkelésekre került sor,51 és az újabb kutatások alapján sem tekintjük már automatizmusnak, hogy egy természeti csapás, demográfiai krízis stb. törvényszerűen gyors társadalmi, politikai változásokhoz vezetett. (Akkor sem, ha valóban voltak ilyenek.) 91
