Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Molnár Zsolt – Szabados Klára – Alen Kiš – Jelena Marinkov – Biró Marianna – Öllerer Kinga – Babai Dániel – Katona Krisztián – Ulicsni Viktor – Demeter László: Erdei és mocsári sertéstartás a Szerémségben. A svinjarok hagyományos ökológiai tudása
ERDEI ÉS MOCSÁRI SERTÉSTARTÁS A SZERÉMSÉGBEN bőségesen volt makktermés. Makkolási időszakban különösen fontos volt az állatok ivóvízhez juttatása. Szűktermésű őszökön száraz kukoricaszárat használtak takarmányként. Novemberben megérkeznek a hideg esők és a köd. A jól termő években sok a makk, de a sertések kevésbé szívesen eszik, míg az az esőtől vagy hótól meg nem édesedik. A november a bársonylégylárva szezonja, ha az időjárás jó, azaz kellően nedves az avar, az állatok felkutatják az avar alatt rejtőző lárvagombócokat, de a gyertyánmagot is eszik, miután megpuhult az esőtől, valamint a vadkörtét és a vadalmát (de ezeket alig, ha van elég makk). Ha nincs makk, legelnek és giliszták után túrnak, illetve kukoricát kapnak kiegészítésül. Ha van elég makk, akkor a havazás kezdetéig nem kapnak kukoricát. Korábban is minden a makktól függött, még jobban, mint napjainkban. A disznók legeltek is, keresték a gilisztákat, ették a vadon termő gyümölcsöket. A december hasonló a novemberhez. Ha van makk, az állatok azon híznak. Egyébként kukoricát kapnak, valamint azt eszik, amit az erdőben és a mocsarakban találnak. A még zöld leveleket legelik, az első hó után kezdik el fogyasztani a sást. Túrják nemcsak a sás, hanem a nőszirom és a virágkáka gyökerét is, ha éhesek, de szórakozásból is teszik, ha éppen elégedettek, mert jól laktak makkal. Ha hó van, az állatok többet alszanak. Korábban is decemberben is minden a makktól függött. A makkolás közben gilisztáztak is. A régi sertésfajták jobban alkalmazkodtak a téli túléléshez, még akkor is elvoltak, ha az erdő télen keveset adott. A legfontosabb növényi táplálékok Az alábbiakban a svinjaroknak a sertések táplálékszerzésével kapcsolatos ismereteit vetjük össze a saját megfigyeléseinkkel, a főbb fogyasztott táplálékok szerint haladva. Minden tétel elején a svinjarok tudását ismertetjük, ezt pedig saját megfigyeléseink követik. A svinjarok szerint a sertések több növényi anyagot esznek, mint állati eredetűt, még akkor is, ha a kiegészítő takarmányt (kukorica, alma) nem számítjuk bele. Megfigyeléseink szerint is a legtöbb megfigyelési napon több növényt fogyasztottak egész évben, mint állatokat. A svinjarok szerint a kocsányos tölgy makkja a Száva vidéki erdei-mocsári sertések elsődleges tápláléka, nagyon kedvelik. Az éretlen, kukacos, az éppen megérett és lehullott, illetve a száraz makkot kevésbé eszik, mert csípős ízű és kevésbé tápláló, sőt vetélést is okozhat. (Ezekből a makkokból naponta csak 1-2 kg-ot esznek az állatok.) A csípős makk ellensúlyozására füvet legelnek, illetve takarmánytököt, marharépát és almát adnak nekik a svinjarok. A disznók a korán termő fákat keresik (szeptember elején), és reggel és este kb. fél órán át eszik a makkot (az 900
