Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Molnár Zsolt – Szabados Klára – Alen Kiš – Jelena Marinkov – Biró Marianna – Öllerer Kinga – Babai Dániel – Katona Krisztián – Ulicsni Viktor – Demeter László: Erdei és mocsári sertéstartás a Szerémségben. A svinjarok hagyományos ökológiai tudása
Molnár Zsolt — Szabados Klára —Alen Kis — Jelena Marinkon — Biró Marianna — Öllerer Kinga — Babai Dániel— Katona Krisztián — Ulicsni Viktor — Demeter László ERDEI ÉS MOCSÁRI SERTÉSTARTÁS A SZERÉMSÉGBEN A svinjarok hagyományos ökológiai tudása Bevezető A középkori és az újkori Európában a sertések legeltetése erdőkben, legelőkön és mocsarakban jelentősen hozzájárult a nemesség, városi polgárság és parasztság jólétéhez.1 Nem csoda, hogy az erdők területét gyakran úgy adták meg, hogy az hány sertést tudott eltartani.2 Mégis kevés információval rendelkezünk a disznópásztorok ökológiai tudásáról, a sertések táplálkozási szokásairól és az erdőkre gyakorolt hatásukról (kivéve az ibériai dehesa sertéseit3 ). A 20. század folyamán az erdőkben és mocsarakban történő szabad sertéstartás szinte teljesen eltűnt Európából. A Száva-mente az egyik utolsó hely, ahol a sertéstartók (svinjarok) napjainkban is mélyen a múltban gyökerező hagyományos ökológiai tudásukra alapozva tartják sertéseiket az ártéri erdőkben és mocsarakban.4 Mindeközben Európa-szerte egyre inkább javasolják a természetvédelmi kezelések és a biogazdálkodás területén az extenzív sertéstartást, többek között állatjóléti szempontból is.5 1 Alexandra. L. Wealleans: Such as Pigs Eat: The Rise and Fall of the Pannage Pig in the UK. Journal of the Science of Food and Agriculture 93. (2013) 2076-2083.; Szabadfalvi József: Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon. In: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1969—1970. Szerk. Dankó Imre. Debrecen 1971.; Balassa Iván: A magyar sertéstartás történetének néhány kérdése. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989. Szerk. Pintér János. Bp. 1990. 235- 252.; Petercsák Tivadar: Az erdő szerepe Észak-Magyarország népi állattartásában. In: Agria - Az Egri Múzeum Évkönyve — Annales Musei Agriensis 24. Szerk. Bodó Sándor — Petercsák Tivadar. Eger 1988. 279-296.; Takáts Gyula: Somogyi pásztorvilág. Kaposvár 1986. 2 Wealleans, A. L.: Such as pigs eat i. m. 3 Vicente Rodriguez-Estévez et al: Foraging of Iberian Fattening Pigs Grazing Natural Pasture in the Dehesa. Livestock Science 120. (2009) 135-143. 4 Alen Kis et al: Advocating ESAV in Bosut Forest Area: Integrating Biodiversity and Ecosystem Services in Natural Resource Management. Case Study for GIZ Open Regional Fund for South-East Europe - Biodiversity (ORF BD) sub-project ‘Ecosystem Services and Valuation (ESAV) in Future Course of Action in South-East Europe Region. Novi Sad 2018.; Zsolt Molnár et al.: Preserving for the Future the - Once Widespread but Now Vanishing - Knowledge on Traditional Pig Grazing in Forests and Marshes (Sava-Bosut Floodplain, Serbia). Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine 17. (2021) 56. tanulmány. ( https://bit.ly/3y2jWZ7 , letöltés 2022. jún. 28.) 5 Burkhard Beinlich - Peter Poschlod: Low Intensity Pig Pastures as an Alternative Approach to Habitat Management. In: Pasture Landscapes and Nature Conservation. Berlin-Heidelberg 2002. 219-226.; Marianna Biró et al.: Conservation and Herding Co-benefit from Traditional Extensive Wetland Grazing. Agriculture Ecosystems and Environment 300. (2020) 106983. (https://bit.ly/3P73AFJ , le töltés 2022. jún. 28.); Marianna Biró et al: Reviewing Historical Traditional Knowledge for Innovative 893 SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM
