Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI mutathatunk ki 1848. október-novemberi, illetve 1849. június-júliusi csúcspontokkal.41 Bár kétségtelenül van igazsága a közvélekedésnek, miszerint a nagyvárosok zsúfolt, egészségtelen, közművesítés előtti külvárosaiban látványosabb volt a kolera pusztítása, ez árnyalásra szorul annyiban, hogy a falusi népességben is jelentős arányban szedte áldozatait, a közösen használt vízlelőhelyek általi megfertőződés ugyanis a kisebb népességszám esetén is jó eséllyel bekövetkezhetett - értelemszerűen szám szerint kevesebb áldozatot szedve.42 41 Slavko, J.: Epidemija kolere i. m.; Fazekas Cs.: Egy „elfelejtett” pandémiáról i. m. 312., 318.; Bodosi M.: Adatok a XIX. század Somogy megyei kolerajárványaihoz i. m. 122-128.; GálE. T: Kolera a forradalom idején i. m. 139-147.; Tóth Árpád: Járvány, éhínség és háborús pusztítás egy középvárosban. Adalékok a pozsonyi halandóság történetéhez, 1790-1849 között. In: Történeti demográfiai évkönyv 2005. Szerk. Szigligeti Mária. Bp. 2006. 93-114., itt: 104. Ott is, ahol csak becslésekre hagyatkozott az elemző: Faragó Tamás: Humanitárius katasztrófák Máramaros vármegyében a középkortól az első világháborúig I. In: Történeti demográfiai évkönyv 2005. Szerk. Szigligeti Mária. Bp. 2006. 19-78., itt: 54-55. 42 Történészek álláspontját idézi arról, hogy egy település városi mérete nem feltétlenül jelentett nagyobb kolerahalálozást: Faragó Tamás: Városi halandóság Magyarországon a 18-20. században. In: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31. Szerk. Veres László - Viga Gyula. Miskolc 1993. 181-202., itt: 182. Részletesebben lásd Patrice Bourdelais: Városi járvány-e a kolera? Tények és példák. Ford. Farkas Edit. Világtörténet 10. (1988) 4. sz. 72-79. Vö. a legutóbbi elemzést: Romola Jane Davenport — Max Satchell— Leigh Matthew William Shaw-Taylor: Cholera as a ‘sanitary test’ of British cities, 1831-1866. The History of the Family 24. (2019) 404-438. 43 Evans, R. J.: Epidemics and Revolutions i. m. 135. 44 Pesti Divatlap, 1848. április 15. 457. 45 Vasárnapi Újság, 1848. szeptember 3. 145-146. Nem demográfiai, hanem politikatörténeti vonatkozású kapcsolódási pont a kolerának a politikai gondolkodásban való felhasználása, megjelenése. A gyors pusztításban rejlő képzettársítási lehetőségek más országokban is megfogalmazódtak (egyes francia konzervatívok 1848-ban párhuzamba állították a kolera pusztítását az európai forradalmi hullámmal43 ), a magyar forradalommal és szabadságharccal egyidejűleg megjelenő járvány erre több lehetőséget is kínált. Amikor még csak az Oroszországban és a Közel-Keleten pusztító kolerajárványról érkeztek hírek, inkább kedélyes képzettársítás formájában jelent meg; a Pesti Divatlap szerkesztője, Vahot Imre például arról elmélkedett, hogy a zsarnokság szinonimájának tekintett Oroszországból kapjuk a kolera fenyegetését, ezért „viszonzásul mi is küldjünk rájuk egy járványt, s ez a szabadság ragadós járványa leend, mely halál helyett életet ád”.44 Amikor a fenyegetés egyre közelebb ért, s az ország nemzeti önvédelmi háborúra kényszerült, akkor a kolera a Magyarországot fenyegető ellenségként jelent meg a császári és királyi csapatok és a nemzetiségi felkelők mellett.45 A cári intervenciót követően pedig még Kossuth is ki akarta aknázni a kolerában rejlő politikai kommunikációs lehetőséget, amikor 1849. július 14-én A nemzethez címzett kiáltványában az igazságot képviselő magyarok mellett álló Isten beavatkozásának 90
