Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - Nógrády Árpád: Vázlat Sáros megye kialakulásáról és betelepüléséről a 14. század közepéig
NÓGRÁDY ÁRPÁD nemzetséggel rokon Tekeléket a sárosi vidék őshonos nemzetségének szokás tekinteni, így korábban felmerült, hogy a rokon Bárcákkal együtt a Hernád és a Tarca völgyének első megszállását e két nemzetségnek lehet tulajdonítani.36 Jóllehet a kérdésről korai adatok híján inkább csak sejtéseink lehetnek, mintsem megalapozott következtetéseink, két körülményről mégis érdemes röviden szót ejteni. Mindenekelőtt arról, hogy a Tekelék csupán Szentgyörgy körül, a gyepű közelében — első pillantásra nem túl kedvező helyen — rendelkeztek ősinek tekinthető, ám nem különösebben kiterjedt birtokokkal, ugyanakkor mindazok a birtokaik, amelyeket jelentőseknek tarthatunk, bizonyosan nem ősiek: Szemelnyét (Szmilnó) 1269-ben vásárlással szerezték meg, Radomát és a Tarca mellett fekvő jelentősebb javaikat pedig — Pétermezőt, Dobómezőt és Koszorúmezőt — 1274- ben, illetve 1278-ban királyi adományként kapták.37 Maradva ezért Szentgyörgy körül fekvő javaiknál, azok gyepűhöz való feltűnő közelsége arra mutat, hogy e kétségkívül korai birtokaik nem a vidék első megszállásához, hanem sokkal inkább Újvár megye megszervezéséhez és a gyepű kiépítéséhez kapcsolódhattak, a Tekelék pedig a határ sárosi szakaszának védelmében játszhattak szerepet. 36 ÁMTF I. 42-43. 37 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig I —III. Bp. 1900. (Reprint egy kötetben: Bp. 1995.) 990-1001. Vö. DL 672.; Diplomatarium comitatus Sarosiensis, quod ex tabulariis et codicibus manuscriptis emit Carolus Wagner. Posonii-Cassoviae 1780. 291., DL 68879., RA2856.; HOkl 71., RA 2523. 38 1194: qd. terram nomine Borcha [...] nostris exploratoribus assignavimus - ÁUO XI. 56. (DL 33., RA 157.); 1215: villani [...] de Barca coadiuvantibus Novi Castri iobagionibus - Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom az 1550-iki kiadás hű hasonmásával együtt. Regestrum varadiense examinum ferri candentis ordine chronologico digestum descripta effigieeditionis a 1550 illustratum sumptibusque capituli Varadiensis lat. érit. Cutis et laboribus Ioannis Karácsonyi et Samuelis Borovszky editum. Bp. 1903. 112. 39 A két korai adat kapcsán meg kell említeni, hogy III. Béla adományát Györfíy György a Borsod megyei Nagybárcával látta azonosíthatónak (AMTF I. 755.), a váradi regestrum adata nyomán pedig - jóllehet azt Györfíy is az abaúji Bárcával azonosította - a lokalizálás helyességét illetően mégis kétségének adott hangot (ÁMTF I. 64., 66.). E szerep (ha csupán vázlatos) feltárásához is a Tekelék Bárcákkal való rokonsága visz közelebb. Pontosabban: az a két korai információ, mely szerint Bárcát 1194-ben III. Béla engedte át bizonyos királyi őröknek, illetve hogy 1215-ben Bárcán várnépek vagy várnépek is éltek.38 Feltéve hogy mindkét adat a Kassától délre fekvő s a 13. század második felétől igazolhatóan a Bárca nemzetség birtokában lévő településre vonatkozik,39 a Bárca nemzetség eredete az újvári várszervezet őrei közé vezet, ami arra enged következtetni, hogy a Bárcákhoz hasonlóan eredetileg a Tekelék ősei is őrök lehettek. így a gyepű közvetlen közelében, Szentgyörgy körül egy tagban elterülő birtokaik a legkevésbé sem rendszeridegen elemek, éppen ellenkezőleg: azokat egykor - hasonlóan Kapihoz - a gyepű védelmére kialakított birtoktestként szervezhették meg, és alighanem a Tekelék 879
