Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI úgy vetődik fel a kérdés, hogy vajon a katonai eseményekkel összefüggő áldozatok száma volt-e nagyobb, vagy a kolerajárványé,31 akkor az utóbbi egyértelműen nagyságrendekkel meghaladja az előbbit. Márki Sándor — sajnos forrásait meg nem említve - azt írja összegzőén: „a polgárháború Magyarországról 37 000 életet követelt áldozatul” (amelyben 24 ezer a magyarok vesztesége, a többiek románok, szerbek és horvátok voltak), az osztrákok veszteségeit pontosan (bár az adatot „nagyon enyhének” minősítve) 10 173 főben jelölte meg.32 Számos kutatás foglalkozott még a helyi konfliktusok, megtorlások elesettjeinek számával, például az erdélyi nemzetiségi konfliktusok kapcsán (az ottani polgárháború magyar áldozatait 7500-8000 főre becsülve33 ), de a pontos összesítés számait illetően kétségtelenül több a bizonytalanság, mint a megbízható forrás. Akár Márki 37 000-es összveszteség számát, akár Mádai Lajos - Bona Gábor hadtörténész becslésére hivatkozó, de forrását pontosan szintén nem közlő - alacsonyabb, 25-30 000-es számát fogadjuk el,34 a háborús veszteség bizonyosan kisebb a koleráénál. Szintén Mádai Lajosnak a trianoni országterületre vonatkozó demográfiai becslései alapján ugyanis legalább 100—120 ezerre tehető a kolerával összefüggésbe hozható halálesetek száma,35 aminek legalább a dupláját valószínűsíthetjük az 1848. évi országterület vonatkozásában.36 Bizonyosan nem túlzás tehát, hogy a járvány 1848 őszén és 1849 nyarán nagyságrendileg legalább akkora (vagy talán valamivel kevesebb) áldozatot követelt, mint az 1831. évi kolera. A katonai veszteségek/kolerahalálozások nagyságrendjeinek összehasonlítására vonatkozóan irányadóak lehetnek a jelenleg egyedül ismert, pontosnak elfogadható orosz veszteségadatok. (Hozzátéve, hogy kizárólag katonai és nem polgári áldozatokról van szó.) Eszerint a cári seregben 543 volt az elesettek, 313 a csatában szerzett sebesülés miatt később elhunytak száma (összesen tehát 856), a kolerában elhunytaké ezzel szemben 7819 (20 200 megbetegedésből).37 A katonai események, illetve a kolera következtében elhunytak közötti nagyságrendi különbség mindenképp szembetűnő. 31 GálE. T: Kolera a forradalom idején i. m. 133. 32 Márki Sándor-Beksics Gusztáv: A modern Magyarország. (1848-1896) (A magyar nemzet története X.) Bp. 1898.393-394. 33 Egyed Ákos: Erdély, 1848-1849. 2. kiadás. Csíkszereda 2010. 513-517. További adatokkal szolgál Hermann Róbert: A rendszerváltástól a megtorlásig. Tanulmányok az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc történetéről. Bp. 2020. 91-108., itt: 105-106. 34 Mádai L: Hat nagy kolerajárvány i. m. 69. 35 Uo. 71.; Fazekas Cs.: Egy „elfelejtett” pandémiáról i. m. 307. 36 Érdekességként megemlítjük, hogy a sokkal jobban dokumentált Angliában több mint 53 000 (ebből Londonban több mint 14 000) kolerahalottat regisztráltak 1848-1849-ben. Mádai E: Hat nagy kolerajárvány i. m. 72. 37 H. V. n. [Menykov]: Bericht über die Kriegsoperationen der russischen Truppen gegen die ungarischen Rebellen im Jahre 1849. III. Berlin 1851. 135. (Ugyanez a forrás „egyéb betegséget” elkapottnak nevez további 8735 orosz katonát, akik közül 3209 halt meg, ami összességében nem sokkal 88
