Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Bevezető
BEVEZETŐ mellett régész, földrajzos és ökológus kollégák jegyzik a cikkeket, melyeknek többsége — a kutatások sokrétűségét is tükrözve — többszerzős. Bár az időhatárokat tekintve a 12—13. századtól a 20. századig terjed a spektrum, a tanulmányokat a közös földrajzi kereten túl összeköti az is, hogy többé-kevésbé ismert jelenségeket helyeznek a megszokottnál tágabb, tájtörténeti kontextusba. Sáros vármegye kialakulásának vizsgálata nemcsak a Magyar Királyság egyik fontos határvidékének településhálózata és népesedési viszonyai miatt lehet érdekes, hanem a tájhasználatnak, elsősorban az erdőterület kiterjedésének az ezzel párhuzamosan bekövetkező megváltozása szempontjából is. Sáros megye - több más, az északi határvidéken alakult megyétől eltérően - a középkor végére, de már a 14. században is meglehetősen sűrűn lakott volt, ami jelentősebb mennyiségű helyi gabonatermelést, és ebből következően kiterjedtebb szántóföldeket feltételez. A szerbiai Boszut vidékén máig fennmaradt erdei sertéstartás sem csupán néprajzi és ökológiai vonatkozásokkal bír, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a röviden csak makkoltatásnak nevezett jelenség valójában rendkívül összetett állattartást takar, amelynek környezeti tényezői között a makkoserdő csupán az egyik, bár kétségkívül az egyik legfontosabb elem. Az erdei sertéstartás alaposabb megismerése egyszerre segíthet mai ökológiai kérdések megválaszolásában és a történeti adatok értelmezésében — sőt, ez utóbbi eredmények vissza is hathatnak a mai kutatásra. A 14. századi plébániahálózat és a jobbágy telkek együttes vizsgálata több más mellett arra is rávilágított, hogy a korabeli Magyar Királyságban az egy paraszti gazdaságra jutó terület úgy volt lényegesen, akár háromszor nagyobb, mint Nyugat-Európában, hogy közben az ország területének jelentős része maradt szabadon az extenzív legeltetés számára. A muhi csata környezetének kutatása sem a konkrét történeti esemény térbeli keretének azonosítása szempontjából fontos, sőt, ha csupán ez lett volna a cél, akkor még akár negatív eredményről is beszélhetnénk. Ennél jóval fontosabb azonban a tájban lezajló természetes folyamatok (a gyors folyóvízi változások) és az emberi környezet (a település- és úthálózat) egymásra hatásának, a rövid- és a hosszú távú folyamatok eltérő mozgatórugóinak bemutatása. Végül az ötödik tanulmány az alföldi folyószabályozások hosszú távú gazdasági és társadalmi mérlegét vonja meg. A hosszú adatsorok elemzésének legfontosabb tanulsága, hogy az egykori vizes élőhelyeken, gyenge agroalkalmasságú területeken gazdálkodó falvak tartós leszakadása a 19-20. századi modernizációs folyamatok egyik következménye. Egy olyan tematikus összeállítás kerül tehát most az olvasók elé, amely egy még mindig kissé peremhelyzetben lévő kutatási terület egy-egy aspektusát mutatja be, valódi interdiszciplináris együttműködésben, és abban a reményben, hogy további vizsgálatok, konferenciák és közös projektek megszületéséhez is hozzájárulhat. F. Romhányi Beatrix 870
