Századok – 2022
2022 / 5. szám - TERMÉSZET – TÁJ – TÖRTÉNET - F. Romhányi Beatrix: Bevezető
TERMÉSZET - TÁJ - TÖRTÉNET BEVEZETŐ Ma már nincs a Földön olyan terület — az óceánokat és a sarkvidékeket is beleszámítva -, amely ne állna valamilyen emberi hatás alatt. Az európai tájak kivétel nélkül kultúrtájak, amelyeknek mai képét sok évszázad, olykor több évezred emberi tevékenysége alakította olyanná, amilyennek ma ismerjük őket. A környezetés tájtörténet már emiatt is érdeklődésre tarthatna számot, az elmúlt évtizedek gyorsütemű környezeti változása azonban még ennél is aktuálisabbá teszi az ilyen irányú kutatásokat. Nem csak arról van ugyanis szó, hogy a múltban milyen változások zajlottak, az eredmények hozzásegíthetnek a megváltozott környezeti feltételekhez való alkalmazkodás formáinak megtalálásához is. E folyamatok kutatása azonban történeti szempontból egyszerre divatos és marginális.1 1 A magyarországi környezettörténeti kutatás elmúlt három évtizedéről, a legfontosabb összefoglaló publikációkról legújabban lásd Rácz Lajos: A magyar környezettörténet első három évtizede. Magyar Tudomány 183. (2022) 910-919. A környezet- és táj történet eleve interdiszciplináris terület, mind a felhasználható adatok keletkezését, mind azok értelmezését tekintve. Az írott forrásokban említett rendkívüli időjárási események (például a nagy árvizek és aszályok) éppúgy nélkülözhetetlenek, mint a régészeti ásatásokon feltárt, a környezet változására utaló jelenségek (például az alföldi homokmozgás), vagy a legkülönfélébb természettudományos kutatások eredményei, a grönlandi jégmintáktól a különféle növényi maradványokon keresztül a folyóvizek vagy éppen a fauna változásáig. Az adatok közös értelmezése azonban nem egyszerű feladat, hiszen például egészen mást jelent a rövidtáv egy történész és egy konzervációbiológus számára. A Kárpát-medence nagy kérődzőinek (a bölénynek, az őstuloknak és a jávorszarvasnak) a 12. és a 17. század között bekövetkezett eltűnése a biológus számára egyetlen kihalási esemény, de történészként nézve e nagyjából 500 évben igen sok dolog történt, köztük olyanok is, amelyek az említett környezeti eseményt pozitív vagy negatív irányba befolyásolhatták, és amelyeknek időrendje egyáltalán nem mellékes a folyamat rekonstruálásakor. Ebből a szempontból, például a királyi vadászterületek egyfajta természetvédelmi területként hozzájárulhattak a fajok fennmaradásához, míg a bányászat vagy a hegyi legeltetés elterjedése negatívan befolyásolhatta a Kárpát-medencei populációk életterét. 2021 őszén a Magyar Történelmi Társulat égisze alatt került sor arra a tájtörténeti konferenciára, amelynek előadásai közül ötnek a tanulmánnyá formált változata olvasható a következő oldalakon. Amint a fentiekből sejthető, a szerzők köre és a tematika is túllép a Századok hasábjain megszokott kereteken. A történészek 869 SZÁZADOK 156. (2022) 5. SZÁM
