Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
FAZEKAS CSABA fokozott erőfeszítéseit a járvány megfékezésére, mondván, „a megyei tisztviselőség ezen rendkívüli esetet csak oly könnyen veszi, mintha helyzetünk tökéletes normális állapotban volna”.25 25 KLÖMXV. 545. 26 Vö. Fazekas Cs.: Egy „elfelejtett” pandémiáról i. m. 306-312. 27 John P. Davies: Russia in the Time of Cholera. Disease under Romanovs and Soviets. London- New York 2018.45. 28 Vo. Fazekas Cs.: Egy „elfelejtett” pandémiáról i. m. 311.; Az 1848-1849. évi első népképviseleti országgyűlés almanachja. Szerk. Pálmány Béla. Bp. 2002. 89., 196., 735. 29 Tamási Zsolt: Az erdélyi katolikus egyház az 1848-as forradalom idején. In: Ezeréves múltunk. Tanulmányok az erdélyi egyházmegye történetéről. Szerk. Marton József - Bodó Márta. Bp.-Kolozsvár 2009. 114-144., itt: 135. 30 E bekezdés megírásához Hermann Róbert nyújtott segítséget, amit ezúton is köszönök. Ki kell térnünk arra a régebbi szakirodalomban gyakran megfogalmazódott elméletre, miszerint az 1849. évi kolerát az orosz intervenciós csapatok hurcolták be az országba.26 A fertőzés Oroszországban nagyon súlyos lefolyású volt, egyes újabb értékelések szerint a 19. századi járványok közül az 1848-1849. évi szedte ott a legtöbb áldozatot.27 A Magyarországra bevonuló orosz intervenciós seregben komoly veszteséget okozott a járvány, és bizonyosan súlyosbította a helyzetet azokon a területeken, ahol érintkeztek a magyar polgári lakossággal. De összességében meg kell állapítanunk, hogy az 1849. nyári kolerahullám már az orosz csapatok előtt is járványszerűen terjedt az országban, olyan területeken is, ahová később sem vonultak be az oroszok, tehát joggal állapíthatjuk meg: nem a cári seregek okozták a járványt, viszont bizonyosan súlyosbították a betegség magyarországi pusztítását. Az 1849. nyári súlyos járványhullám éppen akkor pusztított az országban, amikor annak egységes irányítása végleg lehetetlenné vált, s a honvédsereg az utolsó nagy csatákat vívta a két nagyhatalom túlerőben lévő hadseregével szemben. Ahogy a korábbi, 1848. őszi időszakban, úgy 1849 nyara kapcsán sem csodálkozhatunk azon, hogy a mégoly pusztító járvány is háttérbe szorult a kor társak figyelmében, illetve az utókor értékeléseiben egyaránt. Szórványos adataink vannak arról, hogy milyen ismertebb személyek estek a kolera áldozatául: Répásy Mihály honvéd tábornok, Hanák János piarista pap-tanár, országgyűlési képviselők (Deáky Samu, Elias Roth, még 1848 decemberében Bay Antal), 28 tábori lelkészek (Eismann Miklós) 29 és mások. Tanulságok és következtetések Az egyik legfontosabb kapcsolódási pont a forradalom és szabadságharc, valamint a kolera között az áldozatok száma. 1848-1849. történetének egyik leginkább neuralgikus, nehezen megválaszolható, ugyanakkor egyik legérdekesebb kérdése, hogy mekkora volt az ország embervesztesége 1848 tavaszától 1849 őszéig.30 Ha 87
