Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI végén-június elején ismét az ország számos pontján erősödött a járvány, nőtt a megbetegedések és a halálozások száma, s a nyár folyamán az első hullámnál sokkal súlyosabb lefolyású kolera tombolt az országban. Épp abban az időszakban, amikor a Pestre visszaköltöző, majd onnan egy hónappal később Szegedre menekülő magyar kormányzatnak két nagyhatalom hadseregével szemben is sikerre kellett volna vinnie a szabadságharcot. Ennek ellenére a magyar állam továbbra is a kor színvonalán igyekezett megfelelni a kolera kihívásainak. A Szemere-kormányban a Belügyminisztériumban szervezték meg az egészségügyi igazgatást, Bugát Pál orvos vezetésével, aki nagyon komolyan vette a feladatát, s amíg Pesten júniusban pár hétig viszonylag nyugodtan megtehette, igyekezett nemcsak a kórházakat felügyelni, hanem a kolerával kapcsolatos adatokat is begyűjteni. Jellemző információ lehet, hogy egyetlen részletes adatszolgáltatásában is csak néhány helyszín (Pest, Selmecbánya, Debrecen városok, Fejér és Tolna megyék) adatait közölte, hiszen nyilván csak e törvényhatóságokból jutottak el hozzá megbízható adatok.19 Szemere belügyminiszterként június 18-án adta ki Utasítás a cholerát illetőleg című rendeletét, lényegében megismételve az egy évvel korábban Klauzál Gábor által elrendelteket, egyszerre akart tájékoztatni és megnyugtatni a járvánnyal kapcsolatosan.20 Szolgálatba léptek az orvosok is, Pólya József például újabb, Choleráról a magyar népnek című részletes tájékoztatót szerkesztett,21 és a vidéki orvosok is hasonló, falragaszokon is terjesztett, a betegség megelőzésével, a kolerás betegek ápolásával kapcsolatos tájékoztatókat készítettek. Ismerünk ilyeneket például Borsod és Tolna megyékből 1849. június első feléből, amelyek már a „dühöngő” kolerára, vagyis súlyos fertőzésekre adott reakciók jegyében születtek.22 Traiber József Tolna megyei főorvos a részletes tájékoztatás mellett ilyen megnyugtatónak szánt, jellemző passzusokat is írt: „Vidám élet, a cholerától ne félj, mert nem ragályos, csupán meghűlés s életrendi kihágások szomorú következménye”, „álmatlanság és paráznaság által ki ne merítsd magadat” stb. A megnyugtató szavakra szükség is lehetett, mert június első felében már járványos méreteket öltöttek a fertőzések, Esztergomban például már ekkor az 1831. évinél súlyosabbnak ítélték meg a kolera okozta veszteségeket,23 és a hadseregből is befutott jónéhány, a romló járványhelyzetet dokumentáló jelentés.24 Kossuth Lajos kormányzó-elnök is személyes benyomásokat szerzett a kolera pusztításáról, és szorgalmazta a helyi hatóságok, egészségügyi személyzet 19 Közlöny, 1849. június 24. 522.; Gortvay Gy: Az újabbkori magyar orvosi művelődés i. m. 230. 20 Közlöny, 1849. június 24. 521. 21 Közlöny, 1849. június 14. 494. 22 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Kisnyomtatványtár, 1849. 27 2-3. 23 Közlöny, 1849. június 13. 490. 24 Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai, 1849. április 15. - augusztus. S. a. r. Barta István. (Kossuth Lajos összes munkái XV.) Bp. 1955. (továbbiakban: KLÖM XV.) 531. 86
