Századok – 2022
2022 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Balogh Ádám – Bobay István – Hermann Róbert (szerk.): Görgei Artúr, „a tiprott hős”. Válogatás a 2016. és 2018. évi Görgei-konferenciák előadásaiból (Ress Zoltán)
TÖRTÉNETI IRODALOM negatív jelzővel is: mint a „Marschall Rückwärts” és az „áruló szörnyeteg”. A vélemények többsége a megtorlások után született, amikor a közvélemény árulási vádját maga Kossuth Lajos is megerősítette. Zakar Pétertől két írás is olvasható a kötetben. Görgei Artúr, a Szemere-kormány első hadügyminisztere című tanulmányában a szerző bemutatja a hadügyminisztérium létrejöttének körülményeit, valamint a kezdeti működési nehézségekbe is bepillantást nyerhetünk. Emellett részletesen foglalkozik Klapka György volt hadügyminiszter-helyettesi tevékenységével is. Zakar rámutat, hogy Klapkának milyen fontos szerepe volt a szabadságharc hadvezetésében, hiszen ő koordinálta a hadügyminisztérium tevékenységét, rengeteg energiát fektetett a szervezeti egység megszilárdításába és igyekezett felkarolni a betegápolás és az újoncozás kérdését is. A szerző a tanulmány utolsó nagyobb szerkezeti egységében Görgei hadügyminiszterként betöltött szerepét mutatja be, melyből megtudhatjuk, hogy miként próbált meg Görgei az osztrák hagyományoktól megszabadulva hadügyi reformot megvalósítani. Másik munkájában Zakar (Sass Károly református lelkész Görgei „árulásáról ”) Sass figyelemreméltó pályafutását méltatja, aki a szabadságharc során előbb közhonvédként, majd tábori lelkészként szolgált. A munka központi része Sass Kossuth Lajosnál tett látogatásának bemutatása, melyre az 1849. augusztus 2-ai debreceni vesztes ütközet után került sor. Sass az I. hadtest parancsnokát, Nagysándor Józsefet képviselte, aki köztudottan nem ápolt jó viszonyt Görgeivel. Zakar bemutatja, miként kapcsolódott be Sass a szabadságharc után a Görgei-vitába (az egykori hadvezér ellenében). Hermann Róbert A fegyverletétel problémái című írásában számos primer forrást használ a világosi fegyverletétel körüli napok rekonstruálásához, például Görgei Artúr visszaemlékezését {Életem és Működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben), vagy az egykori fővezér öccsének, Görgey Istvánnak három kötetes munkáját (Az 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika), amelyből a vizsgált időszakkal 170 oldal foglalkozik. Hermann korabeli levelezéseket, visszaemlékezéseket, valamint újságcikkeket is felhasználva mutatja be az 1849. augusztus 9-13. közötti napok történéseit és Görgei cselekedeteit. Rosonczy Ildikó tanulmányában (Görgei oroszfogságával kapcsolatos dokumentumod) az augusztus 13-29. közt keletkezett, a hadifogságra vonatkozó forrásokat vetette vizsgálat alá, és a fogság napjainak leglényegesebb pontjaira világít rá. így például, hogy mi történt Görgei és Paszkevics személyes találkozóján; mit tudunk meg Gorcsakov tábornok jegyzeteiből; miként bántak Görgeivel a hadifogságban, s ugyanekkor milyen szempontokat tartott szem előtt maga Görgei. Szilágyi Márton A bűnbakképzés mechanizmusai a 19. századi irodalomban. Görgei Artúr megítélése az 1860-as évekig című értekezésében rávilágít, hogy bár már 1840-től jelen voltak Magyarországon a személyi ellentétre leegyszerűsített alkotások, igazi népszerűségüket a szabadságharcot követő időszak hozta el. Szilágyi szerint az áruló-mítosz kétpólusú volt, kialakulását nem lehet csupán Kossuth vidini levelének hatásával magyarázni. Mind Vörösmarty Mihály, mind Bajza József írt Görgei-ellenes verset, melyeket bár nem a nagy nyilvánosságnak szántak, a versek kézirata kézről kézre járt, ezáltal jelentősen hozzájárulva a mítosz kialakulásához. Gróf Péter Adalékok Görgei Artúr életének utolsó éveihez című tanulmányában a „visegrádi remetével”, vagyis a Visegrádon élő idős Görgeivel foglalkozik. A szerző munkája mind helytörténeti szempontból, mind Görgei életútjának rekonstruálása miatt fontos, mivel eddig kevésbé ismert adatokat tár elénk, miközben a tanulmányt fotók és levelek színesítik. Tari Lujza Dicsöitö induló és az árulás bélyege. Görgei a népdalokban című írásában új látószögből, a magyar történeti énekeken és katonadalokon keresztül vizsgálja meg Görgei alakját. Bepillantást nyerhetünk Görgei és a komolyzene kapcsolatába, és megtudhatjuk azt is, hogy az egykori tábornoknak a zenéhez is volt tehetsége. Tari bemutatja a Budavár bevétele után szüle850
