Századok – 2022
2022 / 4. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Buza János: Magyarországi és erdélyi pénzértékek a 16–17. században. Közép-európai kitekintéssel (Mátyás-Rausch Petra)
TÖRTÉNETI IRODALOM használata során a jövőben ki fog derülni. A gyűjteményben szereplő többi információ pontosságán és teljességén is lehetne még itt-ott csiszolni (így például az első oppidum és civitas emlí tések dátumán, vagy hogy melyik megyében is voltak ezek a települések), de ilyen mennyiségű forrás megmozgatása mellett nem várható el, hogy az összeállítás tökéletes legyen. Lakatos Bálint kiváló monográfiája az említett megjegyzések ellenére is megvalósítja célját: egységes keretbe foglalja és számos ponton kiegészíti a középkori mezővárosi önkormányzatról és hivatali írásbeliségről alkotott ismereteinket, sőt ahogy láttuk, ennél is jóval többet nyújt. Mindezért nem nagy felelőtlenség kijelenteni, hogy a munka hamar a középkori magyar városfejlődéssel foglalkozó szakemberek kézikönyvévé válik majd, és kiindulópontja lesz minden további, az oppidumaVax érintő jövőbeli kutatásnak. Gulyás László Szabolcs Búza János MAGYARORSZÁGI ÉS ERDÉLYI PÉNZÉRTÉKEK A 16-17. SZÁZADBAN Közép-európai kitekintéssel (Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések) Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Bp. 2021. 376 oldal Búza János neve és munkássága széles körű kutatói tevékenységének köszönhetően nem csak a kora újkori magyar és erdélyi történelemmel foglalkozó kutatók számára ismerős; az általa jegyzett szakmunkák megkerülhetetlenek a magyar gazdaságtörténeti kutatásokban is. Búza János kutatásainak jelentőségét és a magyar gazdaságtörténeti diskurzusban betöltött kiemelkedő szerepét bizonyítja az alább ismertetett monográfia is. A mű címe elsősorban pénztörténeti tárgyú témára utal, az olvasó számára azonban már a bevezetést fellapozva is egyértelművé válik, hogy a szerző vizsgálatai ennél jóval tágabb történeti kontextust fognak át. A 16-17. századi közép-európai pénztörténet alapos tárgyalása révén ugyanis a korabeli világgazdasági folyamatok, az azok mögött álló ok-okozati összefüggések, valamint a korszak politikai eseményei is megelevenednek előttünk. A monográfia sorait olvasva egyértelműen kiderül, hogy az egyes részfolyamatok összefüggenek egymással, gazdaság és politika szervesen kiegészíti egymást. A könyvet kézbe vevő olvasó nyolc fejezeten keresztül ismerheti meg a Német-római Birodalom, az osztrák örökös tartományok, Lengyelország, valamint az Oszmán Birodalom pénzverését és pénzviszonyait, ezen keresztül pedig a térség gazdasági kapcsolatait is. A szerző külön fejezetben tárgyalja a Magyar Királyság, Erdély és a Hódoltság pénztörténetét is. A mondanivaló megértését informatív, részletes táblázatok, valamint egy függelék segíti. A témára tágabb körben vonatkozó szakirodalmat fellapozva azt gondolhatnánk, hogy a pénztörténet, valamint a mögötte zajló gazdasági folyamatok rendszerszintű feltárása már szinte teljesen befejeződött. A jelen kötetet olvasva azonban kiderül, hogy ez nem így van, hiszen a szerző több olyan témára is felhívja a figyelmet, amely még további kutatásokat igényelne. E sorok írójának kutatási területéhez a pénzverdék igazgatási struktúrája, az ott dolgozó tisztségviselők karrierképe és társadalomtörténeti szempontok szerinti elemzése, valamint a bányaSZÁZADOK 1^6. (2022) 4. SZÁM 846
