Századok – 2022
2022 / 4. szám - KRÓNIKA - Beszámoló az Aranybulla kiadásának 800. évfordulójára rendezett konferenciáról (Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Bp. 2022. április 22.) Orsós Julianna
BESZÁMOLÓ AZ ARANYBULLA 800. ÉVFORDULÓJÁRA RENDEZETT KONFERENCIÁRÓL politikai igények az Aranybullát, vagyis miként vált Verbőci és kortársai értelmezésében a nemesi kiváltságok alapdokumentumává. Külön tárgyalta a nemesfogalom etimológiáját és változásait. Kiemelte, hogy a 16. század elején már nem egy szűk rétegről, hanem egy jelentősen megnövekedett létszámú társadalmi csoportról volt szó. Verbőci István a Tripartitum^n tehát kora viszonyaira vonatkoztatta és alkalmazta az Aranybullát is, és saját (vagyis a korszak) szavaival foglalta össze a négy nemesi fő szabadságot. Az első szerint idézés vagy rendes ítélet nélkül a nemeseket nem lehet letartóztatni, kivéve, ha tetten érték őket. A második szerint a nemesek a törvényesen megkoronázott uralkodó hatalma alá tartoznak, törvényes eljárás nélkül sem személyükben, sem vagyonúkban nem lehet megsérteni őket. E két, Verbőci által összevont rendelkezés forrását először Zsigmond király 1397-es temesvári törvényében jegyezték le, a Tripartitum^n átvett szövegezést pedig elsőként az 1464-es koronázási törvény tartalmazta. A harmadik nemesi fő szabadság szerint a nemesek birtokaikon belül jogaikkal élhettek, jövedelmeikkel szabadon rendelkezhettek, minden szolgálat, adó és vám alól mentesek voltak, hadat viselniük pedig csak az ország védelme érdekében kellett. A negyedik kiváltság, az ellenállási jog egyértelműen az Aranybullából származott. II. András a püspököknek, a fő tisztségek viselőinek és a régi nemeseknek engedte meg, hogy a hűtlenség bűne nélkül ellent mondjanak a mindenkori uralkodónak, ha az Aranybulla rendelkezéseit nem tartaná be. Ez a szabadság Verbőci korára a régi nemesség jogából a teljes, akkorra már nagy létszámú nemesség kiváltsága lett. Előadása végén Tringli István röviden ismertette a Quadripartitum változta tásait, majd visszautalva kezdeti megállapítására nyomatékosította, hogy Verbőci II. András „törvénycsomagját” saját kora viszonyaira alkalmazta. Dreska Gábor PhD, az ELTE adjunktusa előadásában az Aranybulla 1231 és 1464 közötti időszakban történt megújításainak politikai hátterét és motivációit mutatta be. Álláspontja szerint a 13. századi két megújítás előbb az egyháziak, majd a királyi szerviensek megnövekedett befolyása miatt történt. 1231- ben az 1222. évi kiváltságlevél 31 cikkelyének csaknem harmada — elsősorban az egyháziak számára hátrányos rendelkezések sora - kimaradt, a megmaradtak közül pedig többnek módosult a tartalma. A IV. Béla és fia, István herceg között kialakult konfliktus lezárását követően, 1267-ben a korábbi gyakorlattal szemben a királyi szerviensek megjelentek IV. Béla és fiai előtt, és felléptek érdekeikért. Az ekkor írásba foglalt tíz cikkelyből hét korábban már megfogalmazott jogot erősített meg, amelyek közül a tatárjárás miatt különösen hangsúlyos volt a külföldi hadkötelezettség kérdése. A 14. században I. Károly trónra kerülésében az egyház kulcsszerepet játszott. A korábban már említett, négy függőpecsétes, 1318-ban keletkezett másolat célja Dreska Gábor szerint az volt, hogy a király előtt igazolja a privilégium létezését, valamint alapul szolgáljon a jogok rögzítéséhez, 840
