Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
A SZABADSÁGHARC ÉS AZ 1848-1849. ÉVI KOLERAJÁRVÁNY ÖSSZEFÜGGÉSEI A következő fontos dátum július 9., amikor Klauzál a román fejedelemségekből hazatért orvoscsoport jelentése alapján újabb instrukciókat adott ki,12 melyek középpontjában ismét a korlátozó intézkedések elkerülése állt, minthogy azok nemcsak pánikhelyzetet idéznének elő, de akadályoznák a kereskedelmi forgalmat is — vagyis a miniszter egyértelműen az élet megszokott mederben való fenntartását, a társadalom nyugalmának megőrzését tartotta a legfontosabbnak. A kórházakat és az orvosokat a felkészülés fontosságára figyelmeztette, és intézkedéseit az egyházak a szószékekről is kihirdették. A nyár folyamán ugyanakkor számos adat jelezte, hogy Erdély, illetve a Délvidék irányából már behurcolták a fertőzést Magyarországra, október elején pedig már a fővárosban is felütötte a fejét.13 Az ősz folyamán az ország minden pontjáról érkeztek híradások a kolera pusztításáról, a szórványos eseteket mindenhol a járványszerű megbetegedések váltották fel. A polgári lakosság mellett a szembenálló hadseregekben is egyre több volt a kolerás megbetegedés, a szeptemberben Magyarországra vonuló Jellacic katonái között ugyanúgy, mint a honvédseregben és a nemzetőrök között.14 12 Közlöny, 1848. július 15. 153. 13 Pesti Hirlap, 1848. október 26. 1012. 14 Lásd például Mádai L.: Hat nagy kolerajárvány i. m. 68-69.; Zachar Péter Krisztián: Ellenforradalom és szabadságharc. Az 1848. őszi nyílt dinasztikus ellenforradalmi fordulat politikai-katonai háttere, szeptember 29. - december 16. Bp. 2008. 139. 15 Pesti Hirlap, 1848. november 6. 1044. és november 7. 1049-1050. Minderről lásd például Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története I. Bp. 1953. 225-229. Fontos megemlíteni, hogy a forradalmi változásokban érintett vagy azokkal kapcsolatba kerülő térségek hatóságai pontosan úgy reagáltak 1848-ban, mint a magyar kormányzat. Hamburgban például - ahol szintén 1848 őszén volt a kolera első jelentős, több száz áldozatot követelő hulláma - felmerült a kocsmák és közösségi terek látogatásának korlátozása a járvány megfékezése érdekében, a hangsúlyt mégis inkább a pánik megelőzésére helyezték, falragaszokon, hirdetményekben szólítottak fél a kolerának az egészséges életmóddal, alkoholfogyasztás elhagyásával történő elkerülésére. Richard J. Evans: Death in Hamburg. Society and Politics in the Cholera Years. New York 2005. 250-251. A végrehajtó hatalomban bekövetkezett változás, vagyis a Batthyány-kabinet helyébe lépő Országos Honvédelmi Bizottmány (a továbbiakban: OHB) is komolyan vette a kolerajárvány kihívásait, és a körülményekhez képest határozott, a kor színvonalának ismét megfelelő intézkedésekkel reagált. Október 27-én alakult meg az Országos Choleraügyi Választmány Pólya József orvos vezetésével, melynek kizárólagos feladata a járvány védelem, illetve a kolera terjedésével kapcsolatos adatok gyűjtése és folyamatos értékelése lett. Pólya Értesítés a choleráról címmel terjedelmes írásban mutatta be a kolera tüneteit, a kezelés lehetséges módjait (például hányást, hasmenést mérséklő eljárásokat), a lakások szellőztetését, az egészséges életmód és az alkoholfogyasztástól való tartózkodás fontosságát stb.15 A kor szinte minden orvosi megnyilatkozásában központi szerepet töltött be, hogy tagadni vagy legalábbis mérsékelni akarták a kolera ragályos jellegének elismerését, s bár voltak olyan 84
