Századok – 2022
2022 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bencsik Péter: A kivándorlás és a magyar állampolgárság, 1948–1978
BENCSIK PÉTER nem kivándorló, hanem konzuli útlevelet kellett igényelniük. Mindez nem jelenti sem azt, hogy konzuli útlevelet könnyebb lett volna szerezni, sem pedig azt, hogy egyszerűbb volt szocialista országba távozni. A kivándorlás és a külföldi letelepedés kettőssége a rendszerváltásig fennmaradt, és egyformán szigorú korlátozás alá esett. Lassú liberalizálódásról lehet ugyan beszélni, de a legális kivándorlás engedélyezése mindvégig szoros politikai felügyelet alatt állt, és a „kivándorlási/kiköltözési kvóta” alacsony maradt. A Kádár-rendszer fontos célja volt az emigráció megnyerése, befolyásolása, illetve beillesztése az ország külkapcsolataiba. Ezért időnként gesztusokat tett még az illegálisan távozott személyeknek is. 1970-ben a legfőbb előrelépést az jelentette, hogy az ország legális elhagyásának feltételeit nyilvánosságra hozták. 1978-ban pedig a magyar hatóságokkal rendszeres kapcsolatban lévő, külföldön élő magyar állampolgárok (akik regisztrálták magukat, bejelentették címváltozásaikat, meghosszabbították úti okmányaikat) jogot kaptak arra, hogy engedély nélkül is Magyarországra látogassanak. Mivel engedélyt a hazalátogatásra a magyar állampolgárságot elveszítő kivándorlók, sőt a disszidensek is kaphattak (utóbbiak csak hosszabb idő eltelte után és bürokratikusabb módon), ez az év hozta el az igazi (pozitív) megkülönböztetést az állampolgárságukat megtartók számára. Hiszen - ahogy az ausztrál Szövetségi Bíróság is megállapította a Frydenberg-ügy ítéletében — ha egy ország külön engedélyhez köti valakinek a beutazását saját területére, az gyakorlatilag idegen állampolgárnak tekinti azt. Az állampolgársággal kapcsolatos intézményes erőszak Magyarországon tehát a vizsgált korszak teljes időtartamára kiterjedt, de 1963-tól kezdve ennek az erőszaknak a mértéke jelentősen csökkent. A kivándorlás politikailag motivált korlátozása és 1955 óta létező mesterséges kettébontása (a kivándorló és a külföldön élő magyar fogalmának szétválasztása) ugyanakkor csak az 1989 őszén elfogadott új törvénnyel szűnt meg. EMIGRATION AND HUNGARIAN CITIZENSHIP, 1948-1978 By Péter Bencsik SUMMARY State socialist regimes generally prohibited emigration altogether. Nevertheless, many people managed to leave the territory of Hungary, either legally or illegally, after the consolidation of the Communist regime. Those who left were branded as enemies and untrustworthy by the regime, which, however, periodically tried to lure back some of them by proclaiming amnesty or to at least draw them under its political influence. 833
