Századok – 2022
2022 / 1. szám - JÁRVÁNYOK TÖRTÉNETI PERSPEKTÍVÁBAN. PESTIS, HIMLŐ, KOLERA, SPANYOLNÁTHA MAGYARORSZÁGON - Fazekas Csaba: A szabadságharc és az 1848–1849. évi kolerajárvány összefüggései
FAZEKAS CSABA megelőző intézkedésekre volna szükség.8 Mindez éppen akkor történt, amikor a párizsi forradalom híre megérkezett Pozsonyba, s két nappal később már Kossuth Lajos felirati javaslata „tematizálta” a közéletet. Vagyis bármennyire valós veszélynek tűnt a kolera magyarországi megjelenése, a politikai közélet, majd a márciusi forradalmak nyomán megindult átalakulás hamar háttérbe is szorította. Ráadásul Batthyány Lajos március 17-ei miniszterelnöki kinevezése, valamint az áprilisi törvények nyomán éppen az az állami intézményrendszer alakult át, amelytől az említett hevesi követ a preventív intézkedések meghozatalát várta. 8 Pesti Hírlap, 1848. március 5. 185. 9 FábiánnéKiss Erzsébet: A magyar egészségügyi szakigazgatás szervezete és problémái 1848-1849-ben. Századok 110. (1976) 294-325. Az egészségügyi igazgatás kiépítésének részletes bemutatása mellett a koleráról lásd uo. 311-312. 10 Pesti Hírlap, 1848. május 26. 477. 11 Lásd például Szállási Árpád: A kolerajárvány kezdete 1848-ban. Orvosi Hetilap 141. (2000) 2. sz. 83-85. A Batthyány-kormánynak néhány (viszonylagosan) nyugodt hónap állt rendelkezésére, hogy berendezkedjen és szembenézzen a felmerülő nehézségekkel. Összességében azt mondhatjuk, hogy a kormány ilyen körülmények között is a kolera érkezésére a kor színvonalán elvárható módon, határozottan reagált és megfelelő intézkedéseket hozott. Önálló egészségügyi tárca létesítésére nem került sor, az egészségügyi igazgatás megszervezése, az országos főorvos hatáskörének kialakítása számos — minisztériumok közötti hatásköri — vitával járt, végül a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumban alakították ki a polgári egészségügyi osztályt.9 Klauzál Gábor miniszter ennek megfelelően folyamatosan figyelemmel kísérte a kolera terjedéséről az al-dunai román fejedelemségekből érkező híreket. Május 24-én a miniszter közleményben számolt be arról, hogy háromtagú orvoscsoportot küldött a helyzet felderítésére.10 A tájékoztatás mellett ebből a szövegből egyértelműen kiderül a kormányzat kolerával kapcsolatos magatartása: egyrészt a veszélyt valósnak és jelentősnek ítélték, ugyanakkor a megnyugtatást, a közvélemény felkészítését tartották a legfontosabbnak, és elsősorban annak hangsúlyozását, hogy nem kerül sor a lakosság mozgását korlátozó karantén-intézkedésekre. E ponton fontos kiemelni az 1848—1849-es kolerajárvány egyik legfontosabb magyarországi vonatkozását: a kortársak többségének személyes tapasztalatai voltak az 1831. évi járványról, az annak nyomán fellépő zavargásokról, amelyek megelőzését a felfokozott forradalmi légkörben a legfontosabb feladatnak tartották. Az Orvosi Tár folyamatosan jelentetett meg szakmai beszámolókat a kolera természetéről, de ezeket az információkat a megszaporodott számú napilapok is rendszeresen közölték.11 83
